Jób 40
1 Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
Der Herr erwiderte dem Job und sprach:
2 A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!
"Ist nun der Streit mit dem Allmächtigen zu Ende? Wer Gott anklagt, antworte drauf!"
3 És szóla Jób az Úrnak, és monda:
Und Job erwiderte dem Herrn und sprach:
4 Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
"Ich bin doch zu gering, daß ich Dir Antwort gebe; ich lege meine Hand auf meinen Mund.
5 Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
Einmal hab ich geredet; ich widerspreche nimmer. Ein zweitesmal tu ich's nicht wieder."
6 Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:
Der Herr erwiderte dem Job nach diesem Wettersturm und sprach:
7 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
"Auf, gürte deine Lenden wie ein Mann! Ich will dich fragen; du belehre mich!
8 Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
Willst du mein Recht vielleicht zunichte machen und mich verdammen, daß du Recht behältst?
9 És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgő hangon szólasz-é, mint ő?
Hast du denn einen Arm wie Gott? Kannst du gleich diesem donnern lassen?
10 Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsőséggel és fenséggel!
Mit Hoheit schmücke dich und mit Erhabenheit. Umkleide dich mit Glanz und Herrlichkeit!
11 Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg őket!
Laß deines Zornes Gluten sich ergießen! Und wirf mit deinen Blicken jeden Stolzen nieder!
12 Láss meg minden kevélyt és törd meg őket, és a gonoszokat az ő helyükön tipord le!
Mit einem Blick demütige jeden Stolzen! An ihrem Orte wirf die Frevler nieder!
13 Rejtsd el őket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
Verbirg im Staube sie zumal. Und steck ihr Angesicht an den verborgenen Ort!
14 Akkor én is dicsőítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
Dann will auch ich dich loben, wenn du dir selber hilfst.
15 Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fűvel él, mint az ökör!
Das Nilpferd sieh dir an, das ich geschaffen, im Vergleich zu dir! Gleich einem Rinde frißt es Gras.
16 Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!
Betrachte aber doch die Kraft in seinen Lenden und seine Stärke in den Muskeln seines Leibes!
17 Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
Gleich einer Zeder streckt es seinen Schweif hinaus. Die Sehnen seiner Schenkel, dicht verschlungen,
18 Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
und seine Knochen sind wie eherne Röhren, und seine Beine sind wie Eisenstäbe.
19 Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét.
Es ist dies Gottes Meisterwerk; sein Schöpfer gab ihm eine Sichel.
20 Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.
Die Berge liefern ihm das Futter; es spottet aller wilden Tiere.
21 Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
Und unter Lotosbüschen lagert's dort in dem Versteck von Rohr und Schilf.
22 Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.
Und Lotosbüschel überdachen es als Schattenspender; des Baches Weiden halten es umfangen.
23 Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
Wenn sich ein Strom ergießt, wird ihm nicht bange. Es bleibt getrost, ergösse sich ein Jordan ihm ins Maul.
24 Megfoghatják-é őt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tőrökkel?!
Kann man's mit seinen Augen bannen? Will man mit Stricken wohl die Nase ihm durchbohren?
