Jób 40
1 Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
Og HERREN svarede Job og sagde:
2 A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!
Vil den trættekære tvistes med den Almægtige? Han, som revser Gud, han svare herpaa!
3 És szóla Jób az Úrnak, és monda:
Da svarede Job HERREN og sagde:
4 Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
Se, jeg er ringe, hvad skal jeg svare?
5 Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
Jeg lægger min Haand paa min Mund! Een Gang har jeg talt, gentager det ikke, to Gange, men gør det ej mer!
6 Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:
Da svarede HERREN Job ud fra Stormvejret og sagde:
7 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
Omgjord som en Mand dine Lænder, jeg vil spørge, og du skal lære mig!
8 Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
Mon du vil gøre min Ret til intet, dømme mig, for at du selv kan faa Ret?
9 És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgő hangon szólasz-é, mint ő?
Har du en Arm som Gud, kan du tordne med Brag som han?
10 Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsőséggel és fenséggel!
Smyk dig med Højhed og Storhed, klæd dig i Glans og Herlighed!
11 Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg őket!
Udgyd din Vredes Strømme, slaa de stolte ned med et Blik,
12 Láss meg minden kevélyt és törd meg őket, és a gonoszokat az ő helyükön tipord le!
bøj med et Blik de stolte og knus paa Stedet de gudløse,
13 Rejtsd el őket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
skjul dem i Støvet til Hobe og lænk deres Aasyn i Skjulet!
14 Akkor én is dicsőítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
Saa vil jeg ogsaa love dig for Sejren, din højre har vundet.
15 Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fűvel él, mint az ökör!
Se Nilhesten! Den har jeg skabt saavel som dig. Som Oksen æder den Græs.
16 Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!
Se, hvilken Kraft i Lænderne og hvilken Styrke i Bugens Muskler!
17 Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
Halen holder den stiv som en Ceder, Bovens Sener er flettet sammen;
18 Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
dens Knogler er Rør af, Kobber, Benene i den som Stænger af Jern.
19 Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét.
Den er Guds ypperste Skabning, skabt til at herske over de andre;
20 Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.
thi Foder til den bærer Bjergene, hvor Markens Vildt har Legeplads.
21 Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
Den lægger sig hen under Lotusbuske, i Skjul af Siv og Rør;
22 Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.
Lotusbuskene giver den Tag og Skygge, Bækkens Pile yder den Hegn.
23 Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
Den taber ej Modet, naar Jordan stiger, er rolig, om Strømmen end svulmer mod dens Gab.
24 Megfoghatják-é őt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tőrökkel?!
Hvem kan gribe den i dens Tænder og trække Reb igennem dens Snude?
