Jób 40
1 Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
I Jahve se obrati Jobu i reče mu:
2 A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!
“Zar će se s Jakim preti još kudilac? Tužitelj Božji nek' sam odgovori!”
3 És szóla Jób az Úrnak, és monda:
A Job odgovori Jahvi i reče:
4 Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
“Odveć sam malen: što da odgovorim? Rukom ću svoja zatisnuti usta.
5 Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
Riječ rekoh - neću više započeti; rekoh dvije - al' neću nastaviti.”
6 Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:
Nato Jahve odgovori Jobu iz oluje i reče:
7 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
“Bokove svoje opaši k'o junak, ja ću te pitat', a ti me pouči.
8 Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
Zar bi i moj sud pogaziti htio, okrivio me da sebe opravdaš?
9 És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgő hangon szólasz-é, mint ő?
Zar ti mišica snagu Božju ima, zar glasom grmjet' možeš poput njega?
10 Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsőséggel és fenséggel!
Ogrni se sjajem i veličanstvom, dostojanstvom se odjeni i slavom.
11 Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg őket!
Plani dÓe bijesom ognja jarosnoga, pogledom jednim snizi oholnika.
12 Láss meg minden kevélyt és törd meg őket, és a gonoszokat az ő helyükön tipord le!
Ponositoga pogledaj, slomi ga, na mjestu satri svakoga zlikovca.
13 Rejtsd el őket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
U zemlju sve njih zajedno zakopaj, u mračnu ih pozatvaraj tamnicu.
14 Akkor én is dicsőítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
Tada ću i ja tebi odat' hvalu što si se svojom desnicom spasio.
15 Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fűvel él, mint az ökör!
A sada, dÓe promotri Behemota! Travom se hrani poput govečeta,
16 Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!
u bedrima je, gle, snaga njegova, a krepkost mu u mišićju trbušnom.
17 Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
Poput cedra rep podignut ukruti, sva su mu stegna ispreplele žile.
18 Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
Mjedene cijevi kosti su njegove, zglobovi mu od željeza kvrge.
19 Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét.
Prvenac on je Božjega stvaranja; mačem ga je naoružao tvorac.
20 Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.
Gore mu danak u hrani donose i sve zvijerje što po njima se igra.
21 Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
Pod lotosom on zavaljen počiva, guštik močvarni i glib kriju ga.
22 Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.
Sjenu mu pravi lotosovo lišće, pod vrbama on hladuje potočnim.
23 Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
Nabuja li rijeka, on ne strahuje: nimalo njega ne bi zabrinulo da mu u žvale i sav Jordan jurne.
24 Megfoghatják-é őt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tőrökkel?!
Tko bi za oči uhvatio njega i tko bi mu nos sulicom probio?
