< Jób 4 >
1 És felele a témáni Elifáz, és monda:
Konsa, Éliphaz, Temanit lan te reponn;
2 Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?
Si yon moun ta eseye pale yon mo avèk ou, èske ou va pèdi pasyans? Men se kilès ki kab refize pale?
3 Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;
Gade byen, ou te enstwi anpil lòt moun; ou te ranfòse menm fèb yo.
4 A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;
Pawòl ou yo te ede fèb yo kanpe, e ou te ranfòse jenou ki manke fòs yo.
5 Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!
Men koulye a, se sou ou sa rive, e ou pa gen pasyans. Sa touche ou menm e ou vin dekouraje nèt.
6 Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?
Èske se pa lakrent Bondye pa ou ki konfyans ou, ak entegrite chemen ou yo ki espwa ou?
7 Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?
“Sonje byen se kilès ki kon peri inosan? Oswa ki kote ou wè moun ladwati yo te detwi?
8 A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.
Selon sa ke mwen menm te wè, sila ki raboure inikite yo, ak sila ki simen twoub yo, yo rekòlte li.
9 Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.
Pa souf Bondye, yo peri, e pa van chalè Li, yo fini nèt.
10 Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.
Gwo vwa a lyon fewòs la, vwa fewòs a lyon an, e dan a jenn lyon yo fin kase.
11 Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.
Pi gran lyon an peri paske li manke manje, e pitit li yo vin gaye.
12 Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.
“Alò, an kachèt yon pawòl rive sou mwen; zòrèy mwen te resevwa yon ti souf li.
13 Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.
Pami refleksyon enkyetan ki sòti nan vizyon lannwit yo, lè dòmi pwofon tonbe sou moun,
14 Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.
laperèz te vini sou mwen. Mwen te tranble e zo m yo te souke.
15 Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.
Konsa, yon lespri te pase kote figi mwen; plim sou chè mwen, te kanpe sou kò m.
16 Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és ilyen szót hallék:
Li te kanpe an plas, men mwen pa t kab distenge aparans li. Yon fòm te devan zye m. Te gen silans, epi mwen te tande yon vwa:
17 Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?
'Èske lòm kapab jis devan Bondye? Èske yon nonm kapab san tach devan Sila ki fè l la?
18 Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:
Menm nan sèvitè Li yo, Li pa mete konfyans; ak pwòp zanj Li yo, Li jwenn fot.
19 Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!
Konbyen anplis, pou sila ki rete nan kay fèt an ajil yo, ki gen pousyè kon fondasyon, ki vin kraze devan papiyon!
20 Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.
Antre maten ak aswè, yo vin kase an mòso; san yo pa wè anyen, yo peri nèt.
21 Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?
Èske kòd soutyen tant yo pa plwaye pa anndan? Yo mouri konsa, san sajès.'