Jób 4
1 És felele a témáni Elifáz, és monda:
Teman mi Eliphaz chun Job chu adonbut in;
2 Ha szólni próbálunk hozzád, zokon veszed-é? De hát ki bírná türtőztetni magát a beszédben?
Keiman thukhat seijinge, nangaida ding ham? Koiham thusei louva eikoi ding chu?
3 Ímé sokakat oktattál, és a megfáradott kezeket megerősítetted;
Phat chesa ho ah nangin mitam tah natil khoujin, alhasam ho nana hatdohsah jin ahi.
4 A tántorgót a te beszédeid fentartották, és a reszkető térdeket megerősítetted;
Alhu ding ho jong nangma thusei chun atilkhou jin ahi, akhup kithinghojong na tilkhou ji'e.
5 Most, hogy rád jött a sor, zokon veszed; hogy téged ért a baj, elrettensz!
Ahinlah tua genthei nan nahin phah phat in lungthim nalhaso tai. Hiche hahsatnan nahin phah phat in kichat tijatnan nanei tai.
6 Nem bizodalmad-é a te istenfélelmed, s nem reménységed-é utaidnak becsületessége?
Na Pathen ginna chun tahsan detna napeh hilou ham? Nachon phatna chun kinepna napeh hilou ham?
7 Emlékezzél, kérlek, ki az, a ki elveszett ártatlanul, és hol töröltettek el az igazak?
Khongaijin lang chule ngaito temin, themona bei mi hithi ngaiji ham? Itih a milungtheng sel ho kisumang jiem?
8 A mint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot vetnek, ugyanazt aratnak.
Keithil hetna in vang hahsatna muchi tua kitu ho leh thilse bol hon thakhatna aga akilo cheh diu ahi.
9 Az Istennek lehelletétől elvesznek, az ő haragjának szelétől elpusztulnak.
Pathen hu haikhumchun asemgo jiuvin, alung hanna husa ginna chu mang del jiu ahi.
10 Az oroszlán ordítása, a sakál üvöltése, és az oroszlán-kölykök fogai megsemmisülnek.
Keipi akitumin chule sangah in mi angih in ahin keipi thahattah hajouse kisubong ding ahi.
11 Az agg oroszlán elvész, ha nincs martaléka, a nőstény oroszlán kölykei elszélednek.
Sahing neh ding lhahsam jeh in keipi bahkai hang leiloijin kel athohjin chule keipi bahkai noute jong kithecheh diu ahi.
12 Szó lopódzék hozzám, s valami nesz üté meg abból fülemet.
Hiche thutah hi guhthim chan kana benga mao hiuheu vin ei kisei peh e.
13 Éjjeli látásokon való töprengések között, mikor mély álom fogja el az embereket.
Mihem aimut lhuh pet tah jan laijin imut sunoh phah in hiche gaova mang thilmuna hi kahenga ahunge.
14 Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.
Kichatnan eiphan chule kagu kachang ho akithinge.
15 Valami szellem suhant el előttem, s testemnek szőre felborzolódék.
Thilha hun kamai ahin jap in chule akichaijin katimul ahungkithou sotsotne.
16 Megálla, de ábrázatját föl nem ismerém, egy alak vala szemeim előtt, mély csend, és ilyen szót hallék:
Thilha chu adingin ahinla kenla agongso kamuthei pon, agongso kamit teni masang kamaija agongso aum denne. Phat thip laitah chun hitia kisei o khat kajai.
17 Vajjon a halandó igaz-é Istennél: az ő teremtője előtt tiszta-é az ember?
Thithei mihem hi mona beija Pathen anga umtheija, asempa masanga athenga umtheiding hinam?
18 Ímé az ő szolgáiban sem bízhatik és az ő angyalaiban is talál hibát:
Pathen in avantil ho jeng jong atahsan louva, athupole ho angol naova apho jia ahile,
19 Mennyivel inkább a sárházak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, és könnyebben szétnyomhatók a molynál?!
Nikhatna kisem mihem hi ichan gei tahsan na anei lhom ding ham? Amaho chu leivuija kisem bailam tah a suhchip thei mitthah tobangbep ahi.
20 Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.
Amaho chu jingkah langleh ahing jiuvin ahinlah nilhah langleh athijiuvin, amelchihna beijin athiji tauve.
21 Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül?
Aponbuh henna akibo lhuh teng leh apon buh u alhujin chule hetna lhasam in athiden ji tauve.
