Jób 39

1 Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?

2 Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?

3 Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.

4 Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.

5 Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,

6 A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?

7 Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.

8 A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres.

9 Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?

10 Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?

11 Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?

12 Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?

13 Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?

14 Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!

15 És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.

16 Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;

17 Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.

18 De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.

19 Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?

20 Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!

21 Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.

22 Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;

23 Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:

24 Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.

25 A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.

26 A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?

27 A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?

28 A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.

29 Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.

30 Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.