Jób 39
1 Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?
“Have you known the time of The bearing of the wild goats of the rock? Do you mark the bringing forth of does?
2 Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?
Do you number the months they fulfill? And have you known the time of their bringing forth?
3 Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.
They bow down, They bring forth their young ones safely, They cast forth their pangs.
4 Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.
Their young ones are safe, They grow up in the field, they have gone out, And have not returned to them.
5 Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,
Who has sent forth the wild donkey free? Indeed, who opened the bands of the wild donkey?
6 A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?
Whose house I have made the wilderness, And his dwellings the barren land,
7 Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.
He laughs at the multitude of a city, He does not hear the cries of an exactor.
8 A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres.
The range of mountains [is] his pasture, And he seeks after every green thing.
9 Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?
Is a wild ox willing to serve you? Does he lodge by your crib?
10 Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?
Do you bind a wild ox in a furrow [with] his thick band? Does he harrow valleys after you?
11 Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
Do you trust in him because his power [is] great? And do you leave your labor to him?
12 Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?
Do you trust in him That he brings back your seed, And gathers [it to] your threshing-floor?
13 Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
[The] wing of the crying ostriches exults, but as a pinion and feather of a stork?
14 Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!
For she leaves her eggs on the earth, And she warms them on the dust,
15 És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.
And she forgets that a foot may press it, And a beast of the field treads it down.
16 Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;
It has hardened her young ones without her, Her labor [is] in vain, without fear.
17 Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.
For God has caused her to forget wisdom, And He has not given a portion To her in understanding;
18 De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.
At the time she lifts herself up on high, She laughs at the horse and his rider.
19 Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?
Do you give might to the horse? Do you clothe his neck [with] a mane?
20 Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!
Do you cause him to rush as a locust? The splendor of his snorting [is] terrible.
21 Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.
They dig in a valley, and he rejoices in power, He goes forth to meet the armor.
22 Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;
He laughs at fear, and is not frightened, And he does not turn back from the face of the sword.
23 Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:
Quiver rattles against him, The flame of a spear, and a javelin.
24 Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
He swallows the ground with trembling and rage, And does not remain steadfast Because of the sound of a horn.
25 A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.
Among the horns he says, Aha, And from afar he smells battle, Roaring of princes and shouting.
26 A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
By your understanding does a hawk fly? Does he spread his wings to the south?
27 A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?
At your command does an eagle go up high? Or lift up his nest?
28 A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.
He inhabits a rock, Indeed, he lodges on the tooth of a rock, and fortress.
29 Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
From there he has sought food, His eyes look attentively to a far-off place,
30 Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.
And his brood sucks up blood, And where the pierced [are]—there [is] he!”
