< Jób 39 >

1 Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?
Do you know at what time the wild goats have given birth among the rocks, or do you observe the deer when they go into labor?
2 Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?
Have you numbered the months since their conception, and do you know at what time they gave birth?
3 Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.
They bend themselves for their offspring, and they give birth, and they emit roars.
4 Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.
Their young are weaned and go out to feed; they depart and do not return to them.
5 Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,
Who has set the wild ass free, and who has released his bonds?
6 A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?
I have given a house in solitude to him, and his tabernacle is in the salted land.
7 Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.
He despises the crowded city; he does not pay attention to the bellow of the tax collector.
8 A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres.
He looks around the mountains of his pasture, and he searches everywhere for green plants.
9 Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?
Will the rhinoceros be willing to serve you, and will he remain in your stall?
10 Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?
Can you detain the rhinoceros with your harness to plough for you, and will he loosen the soil of the furrows behind you?
11 Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
Will you put your faith in his great strength, and delegate your labors to him?
12 Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?
Will you trust him to return to you the seed, and to gather it on your drying floor?
13 Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
The wing of the ostrich is like the wings of the heron, and of the hawk.
14 Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!
When she leaves eggs behind in the earth, will you perhaps warm them in the dust?
15 És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.
She forgets that feet may trample them, or that the beasts of the field may shatter them.
16 Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;
She is hardened against her young, as if they were not hers; she has labored in vain, with no fear compelling her.
17 Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.
For God has deprived her of wisdom; neither has he given her understanding.
18 De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.
Yet, when the time is right, she raises her wings on high; she ridicules the horse and his rider.
19 Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?
Will you supply strength to the horse, or envelope his throat with neighing?
20 Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!
Will you alarm him as the locusts do? His panic is revealed by the display of his nostrils.
21 Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.
He digs at the earth with his hoof; he jumps around boldly; he advances to meet armed men.
22 Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;
He despises fear; he does not turn away from the sword.
23 Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:
Above him, the quiver rattles, the spear and the shield shake.
24 Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
Seething and raging, he drinks up the earth; neither does he pause when the blast of the trumpet sounds.
25 A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.
When he hears the bugle, he says, “Ha!” He smells the battle from a distance, the exhortation of the officers, and the battle cry of the soldiers.
26 A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
Does the hawk grow feathers by means of your wisdom, spreading her wings towards the south?
27 A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?
Will the eagle lift herself up at your command and make her nest in steep places?
28 A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.
She dwells among the rocks, and she lingers among broken boulders and inaccessible cliffs.
29 Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
From there, she looks for food, and her eyes catch sight of it from far away.
30 Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.
Her young will drink blood, and wherever the carcass will be, she is there immediately.

< Jób 39 >