Jób 39
1 Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását?
Thaelpang kah sathai a piil tue na ming tih sayuk a rhai na dawn a?
2 Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét?
Hla a cup la na tae tih a piil tue na ming a?
3 Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak.
A ca rhoek loh a koisu uh tih a huel daengah a bungtloh loh a hlah.
4 Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok.
A ca a man uh te cangpai neh rhoeng tih a caeh uh phoeiah tah amih taengla mael uh pawh.
5 Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét,
Sayalh la kohong marhang aka hlah te unim? Laak lueng kah kuelrhui aka hlam te unim?
6 A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet?
A im te kolken la, a dungtlungim te lungkaehlai la ka khueh.
7 Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását.
Khorha kah hlangping te a lawn tih aka tueihno kah pang ol hnatun pawh.
8 A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres.
A luemnah tlang te a cawt tih sulhing boeih te a yoep.
9 Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál?
Cung loh nang taengah a thohtat hamla a huem vetih na kongduk dongah rhaeh aya?
10 Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad?
Cung te a rhuivaeh kong ah na pael vetih nang hnukah tuikol te a thoe aya?
11 Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá?
A thadueng a len dongah a soah na pangtung vetih na thaphu te a taengah na hnoo aya?
12 Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja?
Na cangti te a khuen, a khuen vetih na cangtilhmuen a coi ni tila te te na tangnah a?
13 Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az?
Kalaukva kah phae loh yoka cakhaw bungrho phaemul neh a dii aih nim.
14 Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki!
A duei te diklai dongah a hnoo tih laipi khuiah a awp.
15 És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat.
A kho loh a hep te a hnilh tih kohong mulhing long khaw te te a til.
16 Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja;
A ca rhoek te amah kah pawt bangla a hit sak tih a poeyoek la a thaphu te birhihnah pawh.
17 Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki.
Pathen loh anih te cueihnah a hnilh sak tih a taengah yakmingnah tael pah pawh.
18 De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját.
Hmuensang la a phuel uh tue vaegah tah marhang neh a sokah aka ngol te a nueih thil.
19 Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel?
Marhang taengah thayung thamal na paek a? A rhawn te a hnoo neh na thing pah a?
20 Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes!
Anih te kaisih bangla na pet sak a? A phit vaengkah mueithennah khaw mueirhih la poeh.
21 Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan.
Tuikol te a phuet uh vaengah thadueng neh a ngaingaih lungpok haica doe hamla pawk.
22 Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől;
Rhihnah te a nueih thil tih a rhihyawp pawt dongah cunghang ha lamloh a mael moenih.
23 Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda:
A taengah liva a khoek tih caai neh soe kaw hmaihluei la om.
24 Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng.
Hinghuen neh khoponah neh diklai a coih tih tuki ol te tangnah pawh.
25 A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt.
Tuki te a rhoeh la, “Ahuei,” a ti nah tih caemtloek vaengkah mangpa khohum neh tamlung te a hla lamloh a huep.
26 A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé?
Nang kah yakmingnah dongah nim mutlo loh a phae a phuel tih a ding, a phae te tuithim la a phuel?
27 A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban?
Nang kah ka dongah atha te sang hang tih a bu a pomsang a?
28 A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön.
Thaelpang ah kho a sak tih thaelpang hmuisum neh rhalvong ah khaw rhaeh ta.
29 Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei.
Te lamloh caak a thaih tih a hla lamkah te a mik loh a paelki.
30 Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem.
Te vaengah a vapuel, a vapuel loh thii a caep uh tih rhok om nah ah hnap om,” a ti nah.
