Jób 38
1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
Entonces Yahvé respondió a Job desde el torbellino, y dijo:
2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
“¿Quién es este que obscurece mis planes con palabras insensatas?
3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Cíñete ahora los lomos, como varón; que Yo te preguntaré, y tú me instruirás.
4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
¿Dónde estabas tú cuando Yo cimentaba la tierra? Dilo, si tienes inteligencia.
5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
¿Quién le trazó sus dimensiones —tú lo sabes seguro— o quién extendió sobre ella la cuerda?
6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
¿En qué se hincan sus bases, o quien asentó su piedra angular,
7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
mientras cantaban en coro las estrellas de la mañana, entre los aplausos de todos los hijos de Dios?
8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
¿Quién cerró con puertas el mar, cuando impetuoso salía del seno?
9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
al ponerle Yo las nubes por vestido y las tinieblas por envoltura;
10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
imponiéndole mi ley y poniendo barras y puertas,
11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
con estas palabras: «Hasta aquí llegarás, y no pasarás más allá; y ahí se quebrantará el orgullo de tus olas.»
12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
¿Acaso en algún momento de tu vida has dado tú órdenes a la mañana, señalado su lugar a la aurora,
13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
para que ocupe los cabos de la tierra, y sean expulsados de ellas los malhechores?
14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
Cambia ella su forma como la arcilla del sello, y se presenta como un vestido (nuevo),
15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
privando de su luz a los malvados, y quebrando el brazo levantado.
16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
¿Penetraste tú hasta las fuentes del mar; te paseaste en el fondo del abismo?
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
¿Se te han abierto acaso las puertas de la muerte, y has visto esas puertas tenebrosas?
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Ya que has investigado la tierra en toda su anchura, habla, si todo lo sabes.
19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
¿Dónde está el camino que conduce a la morada de la luz? y el lugar de las tinieblas, ¿dónde se halla?
20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
ya que tú las conduces a sus dominios, y conoces los senderos que llevan a su morada.
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Tú debes saberlo, porque habías nacido ya entonces, y el número de tus días es tan grande.
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
¿Penetraste tú acaso en los depósitos de la nieve, y viste los almacenes del granizo,
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
que Yo he guardado para el tiempo de la angustia, para el día de la batalla y del combate?
24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
¿Por qué camino se difunde la luz, y marcha el solano sobre la tierra?
25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
¿Quién abre regueras al aguacero, y camino a la nube tronadora,
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
para hacer llover sobre un país inhabitado, sobre el yermo, donde no vive hombre,
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
para hartar tierras desiertas y vacías, y hacer brotar un poco de hierba?
28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
¿Tiene padre la lluvia? ¿o quién engendra las gotas del rocío?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
¿Del seno de quién sale el hielo? y la escarcha del cielo ¿quién la da a luz,
30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
para que sea como piedra el agua, y se congele la superficie del abismo?
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
¿Atas tú los lazos de las Pléyades, o puedes soltar las ataduras del Orión?
32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
¿Eres tú quien a su tiempo hace salir los signos del zodíaco, y guía a la Osa con sus cachorros?
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
¿Conoces tú las leyes del cielo y fijas su influjo sobre la tierra?
34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
¿Alzas tú hasta las nubes tu voz, para que caigan sobre ti las copiosas aguas?
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
¿Despachas tú los rayos, y se van diciéndote: «Henos aquí»?
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
¿Quién puso sabiduría en las nubes, e inteligencia en los meteoros?
37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
¿Hay quien con toda su sabiduría puede contar las nubes, y vaciar los odres del cielo,
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
para que el polvo se transforme en masa sólida, y se peguen unos a otros los terrones?
39 Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
¿Cazas tú la presa para la leona, y sustentas la vida de los Ieoncillos,
40 Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
cuando se acurrucan en sus cubiles, y se retiran a la espesura para estar en acecho?
41 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
¿Quién prepara al cuervo su alimento, cuando sus pollitos gritan hacia Dios, yendo de un lado a otro por falta de comida?
