< Jób 38 >

1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
Na LEUM GOD El kaskas nu sel Job in paka uh me, ac fahk:
2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
“Su kom an ku kusen siyuk nu ke lalmwetmet luk uh Ke kas na lalfon ac wangin kalmac lom ingan?
3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Fin mukul se pa kom, tuyak inge Ac topuk ma nga ac siyuk sum uh.
4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Ku kom tuh muta ke nga orala faclu ah? Fin arulana yohk etu lom an, kwal srumun ngan lohng.
5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Su tuh wotela mu in pa inge lupan faclu ah? Su tuh asroelik lain in srikasrak uh nu fac ah? Ku kom etu nufon top nu ke ma inge?
6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
Mea sruokya sru ma loangeak faclu uh? Su tuh oakiya eot in sruwasrik lun faclu?
7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
Ke tafun lotu in len sac, itu uh tuh tukeni on, Ac lipufan uh sala ke engan.
8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
“Su tuh kaliya mutunpot ma sikulya meoa ah Ke kof uh pisrme liki kapin faclu ah?
9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
Nga pa tuh afinya inkof uh ke pukunyeng Ac nokomla ke lohsr lulap ah.
10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
Nga tuh akilenya masrol se lun inkof uh, Ac filiya oan tukun mutunpot ma srumasryukla arulana ku.
11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
Ac nga fahk nu sin meoa uh, ‘Safla na insacn! Kuiyen noa lom an ac fah tui na inse.’
12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
Job, ku nu oasr len se in moul lom uh Ma kom sap faht uh in takak?
13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
Nu oasr pacl kom sap tafun lotu uh in sruokya faclu Ac osrokak mwet sulallal uh liki acn in wikwik lalos uh?
14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
Kalmen len uh oru tuh fineol uh ac infahlfal uh in arulana kohn — Oana ikwikeni ke sie nuknuk, Kalem oana inken sie sil ma itungyuki fin fohk kle uh.
15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
Kalem lun len uh arulana saromrom nu sin mwet koluk, Pa ikololosi liki anwuk sulallal.
16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
“Ku nu oasr pacl kom som nu ke unon in kof ma oan in acn loal meoa? Nu oasr pacl kom fahsr fin kapin meoa uh?
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Nu oasr mwet akkalemye nu sum mutunpot Su karingin acn lohsr lun facl sin mwet misa?
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Mea, kalem sum lah faclu lupa kac? Topukyu kom fin etu.
19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
“Kom etu lah kalem uh tuku ya me, Ku lah pia acn ma lohsr uh mutawauk we uh?
20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
Ya kom ku in srisrngiya acn kalem uh ac lohsr uh in tui we, Na sifilpa folokunultalma nu yen seltal uh?
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Sahp kom ac ku, mweyen kom arulana matu, Ac kom tuh isusla oe ke faclu orekla ah!
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
“Kom nu utyak nu in acn in filma Su nga filiya snow ac af yohk kosra uh we?
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
Nga filiyana oan akola nu ke pacl elya ac sikyak, Ac nu ke len in lokoalok ac mweun.
24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Kom nu som nu ke acn faht ah takak we, Ku acn ma eng kutulap uh tuh we me uh?
25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
“Su pukanak inyoa ma af uh ac kahkla kac, Ac sakunla inkanek lun pusren pulahl in pacl in paka?
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
Su oru tuh af uh in kahkla yen wangin mwet muta we?
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
Su aksroksrokye acn ma pulamlamla ac arulana enenu kof, Tuh mah uh in ku in srunak we?
28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Ku oasr papa tumun af uh ku aunfong uh?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Su oswela ice ac aunfong ma kekela uh,
30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
Ma oru tuh kof in ekla oana eot, Ac orala fin kof uh in tipenmarla?
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
“Ya kom ku in kapriya un itu Pleiades nu sie, Ku tulala mwe lohl ma kapriya un itu Orion uh?
32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Kom ku in pakiya mukuikui lun itu uh ke pacl la, Ac kol un itu ma petsaela Mwe Yuyu Lulap se ac Mwe Yuyu Srisrik sac uh?
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Ku kom etu ma sap ma karingin acn engyeng uh, Ac kom ku in oru tuh ma sap inge in orekmakinyuk pac faclu?
34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
“Kom ku in wowoyak ac sapsap nu sin pukunyeng uh Ac oru tuh elos in fwikomla in wolak ke af?
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Ac kom fin sap sarom uh in sarmelik, Ya ac ku in tuku nu yurum ac fahk, ‘Kut a inge. Mea pac kut in oru?’
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Su fahk nu sin won ibis lah Infacl Nile ac sronoti, Ku su fahk nu sin won wa mukul uh lah ac afi?
37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
Su oasr etauk yoro, ac ku in oakla pukunyeng uh, Ac eklulosyak in kahkinya af uh —
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
Af su folsani fohkfok uh ac srukoalela?
39 Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
“Ku kom pa sokak mongo nun lion uh, Ac akkihpye lion fusr su masrinsral
40 Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
Ke elos ac wikwik in luf lalos uh, Ku oan in luf kialos soan ma elos in uniya uh?
41 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
Su sang mongo nu sin won raven uh Ke pacl elos forfor masrinsral, Ac ke pacl won fusr natulos uh pang nu sik in sukok mongo?

< Jób 38 >