Jób 38

1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:

Τότε απεκρίθη ο Κύριος προς τον Ιώβ εκ του ανεμοστροβίλου και είπε·

2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?

Τις ούτος, όστις σκοτίζει την βουλήν μου διά λόγων ασυνέτων;

3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!

Ζώσον ήδη την οσφύν σου ως ανήρ· διότι θέλω σε ερωτήσει, και φανέρωσόν μοι.

4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!

Που ήσο ότε εθεμελίονον την γην; απάγγειλον, εάν έχης σύνεσιν.

5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?

Τις έθεσε τα μέτρα αυτής, εάν εξεύρης; ή τις ήπλωσε στάθμην επ' αυτήν;

6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;

Επί τίνος είναι εστηριγμένα τα θεμέλια αυτής; ή τις έθεσε τον ακρογωνιαίον λίθον αυτής,

7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?

ότε τα άστρα της αυγής έψαλλον ομού και πάντες οι υιοί του Θεού ηλάλαζον;

8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;

ή τις συνέκλεισε την θάλασσαν με θύρας, ότε εξορμώσα εξήλθεν εκ μήτρας;

9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?

ότε περιέβαλον αυτήν με νεφέλην και με ομίχλην εσπαργάνωσα αυτήν,

10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:

και περιώρισα αυτήν διά προστάγματός μου, και έβαλον μοχλούς και πύλας,

11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!

και είπα, Έως αυτού θέλεις έρχεσθαι και δεν θέλεις υπερβή· και εδώ θέλει συντρίβεσθαι η υπερηφανία των κυμάτων σου;

12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?

Προσέταξας συ την πρωΐαν επί των ημερών σου; έδειξας εις την αυγήν τον τόπον αυτής,

13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.

διά να πιάση τα έσχατα της γης, ώστε οι κακούργοι να εκτιναχθώσιν απ' αυτής;

14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.

Αυτή μεταμορφούται ως πηλός σφραγιζόμενος· και τα πάντα παρουσιάζονται ως στολή.

15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?

Και το φως των ασεβών αφαιρείται απ' αυτών, ο δε βραχίων των υπερηφάνων συντρίβεται.

16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?

Εισήλθες έως των πηγών της θαλάσσης; ή περιεπάτησας εις εξιχνίασιν της αβύσσου;

17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?

Ηνοίχθησαν εις σε του θανάτου αι πύλαι; ή είδες τας θύρας της σκιάς του θανάτου;

18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?

Εγνώρισας το πλάτος της γης; απάγγειλον, εάν ενόησας πάντα ταύτα.

19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?

Που είναι η οδός της κατοικίας του φωτός; και του σκότους, που είναι ο τόπος αυτού,

20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.

διά να συλλάβης αυτό εις το όριον αυτού και να γνωρίσης τας τρίβους της οικίας αυτού;

21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!

Γνωρίζεις αυτό, διότι τότε εγεννήθης; ή διότι ο αριθμός των ημερών σου είναι πολύς;

22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?

Εισήλθες εις τους θησαυρούς της χιόνος; ή είδες τους θησαυρούς της χαλάζης,

23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?

τους οποίους φυλάττω διά τον καιρόν της θλίψεως διά την ημέραν της μάχης και του πολέμου;

24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?

Διά τίνος οδού διαδίδεται το φως, ή ο ανατολικός άνεμος διαχέεται επί την γην;

25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?

Τις ήνοιξε ρύακας διά τας ραγδαίας βροχάς, ή δρόμον διά την αστραπήν της βροντής,

26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;

διά να φέρη βροχήν επί γην ακατοίκητον, εις έρημον, όπου άνθρωπος δεν υπάρχει,

27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?

διά να χορτάση την άβατον και ακατοίκητον, και να αναβλαστήση τον βλαστόν της χλόης;

28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?

Έχει πατέρα η βροχή; ή τις εγέννησε τας σταγόνας της δρόσου;

29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?

Από μήτρας τίνος εξέρχεται ο πάγος; και την πάχνην του ουρανού, τις εγέννησε;

30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?

Τα ύδατα σκληρύνονται ως λίθος, και το πρόσωπον της αβύσσου πηγνύεται.

31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?

Δύνασαι να δεσμεύσης τας γλυκείας επιρροάς της Πλειάδος ή να λύσης τα δεσμά τον Ωρίωνος;

32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?

Δύνασαι να εκβάλης τα Ζώδια εις τον καιρόν αυτών; ή δύνασαι να οδηγήσης τον Αρκτούρον μετά των υιών αυτού;

33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?

Γνωρίζεις τους νόμους του ουρανού; δύνασαι να διατάξης τας επιρροάς αυτού επί την γην;

34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?

Δύνασαι να υψώσης την φωνήν σου εις τα νέφη, διά να σε σκεπάση αφθονία υδάτων;

35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?

Δύνασαι να αποστείλης αστραπάς, ώστε να εξέλθωσι και να είπωσι προς σε, Ιδού, ημείς;

36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?

Τις έβαλε σοφίαν εντός του ανθρώπου; ή τις έδωκε σύνεσιν εις την καρδίαν αυτού;

37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;

Τις δύναται να αριθμήση τα νέφη διά σοφίας; ή τις δύναται να κενόνη τα δοχεία του ουρανού,

38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?

διά να χωνευθή το χώμα εις σύμπηξιν και οι βώλοι να συγκολλώνται;

39 Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;

Θέλεις κυνηγήσει θήραμα διά τον λέοντα; ή χορτάσει την όρεξιν των σκύμνων,

40 Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?

όταν κοίτωνται εν τοις σπηλαίοις και κάθηνται εις τους κρυπτήρας διά να ενεδρεύωσι;

41 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?

Τις ετοιμάζει εις τον κόρακα την τροφήν αυτού, όταν οι νεοσσοί αυτού κράζωσι προς τον Θεόν, περιπλανώμενοι δι' έλλειψιν τροφής;