Jób 38
1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
Da antwortete der HERR dem Hiob aus dem Wettersturme heraus folgendermaßen:
2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
»Wer ist’s, der da den Heilsplan Gottes verdunkelt mit Worten ohne Einsicht?
3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Auf! Gürte dir die Lenden wie ein Mann, so will ich dich fragen, und du belehre mich!«
4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
»Wo warst du, als ich die Erde baute? Sprich es aus, wenn du Einsicht besitzest!
5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Wer hat ihre Maße bestimmt – du weißt es ja! –, oder wer hat die Meßschnur über sie ausgespannt?
6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
Worauf sind ihre Grundpfeiler eingesenkt worden, oder wer hat ihren Eckstein gelegt,
7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
während die Morgensterne allesamt laut frohlockten und alle Gottessöhne jauchzten?
8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
Und wer hat das Meer mit Toren verschlossen, als es hervorbrach, aus dem Mutterschoß heraustrat?
9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
Als ich Gewölk zu seinem Kleide machte und dunkle Nebel zu seinen Windeln?
10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
Als ich ihm das von mir bestimmte Gebiet absteckte und ihm Riegel und Tore herstellte
11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
und sprach: ›Bis hierher darfst du kommen, aber nicht weiter, und hier soll sich der Stolz deiner Wellen brechen!‹
12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
Hast du jemals, seitdem du lebst, das Morgenlicht bestellt? Hast du dem Frührot seine Stätte angewiesen,
13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
daß es die Säume der Erde erfasse und die Frevler von ihr verscheucht werden?
14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
Sie (die Erde) verwandelt sich alsdann wie Wachs unter dem Siegel, und alles stellt sich dar wie ein Prachtgewand;
15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
den Frevlern aber wird ihr Licht entzogen, und der zum Schlagen schon erhobene Arm zerbricht.
16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
Bist du bis zu den Quellen des Meeres gekommen, und hast du die tiefsten Tiefen des Weltmeers durchwandelt?
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Haben sich vor dir die Pforten des Todes aufgetan, und hast du die Pforten des Schattenreichs gesehen?
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Hast du die weiten Flächen der Erde überschaut? Sage an, wenn du dies alles weißt!
19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
Wo geht denn der Weg nach der Wohnung des Lichts, und die Finsternis, wo hat sie ihre Heimstätte,
20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
daß du sie in ihr Gebiet hinbringen könntest und daß die Pfade zu ihrem Hause dir bekannt wären?
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Du weißt es ja, denn damals wurdest du ja geboren, und die Zahl deiner Lebenstage ist groß!
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
Bist du zu den Vorratskammern des Schnees gekommen, und hast du die Speicher des Hagels gesehen,
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
den ich aufgespart habe für die Drangsalszeiten, für den Tag des Kampfes und des Krieges?
24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Wo ist der Weg dahin, wo das Licht sich teilt und von wo der Ostwind sich über die Erde verbreitet?
25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
Wer hat der Regenflut Kanäle gespalten und einen Weg dem Donnerstrahl gebahnt,
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
um regnen zu lassen auf menschenleeres Land, auf die Steppe, wo niemand wohnt,
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
um die Einöde und Wildnis reichlich zu tränken und Pflanzengrün sprießen zu lassen?
28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Hat der Regen einen Vater, oder wer erzeugt die Tropfen des Taues?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Aus wessen Mutterschoße geht das Eis hervor, und wer läßt den Reif des Himmels entstehen?
30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
Wie zu Stein verhärten sich die Wasser, und der Spiegel der Fluten schließt sich zur festen Decke zusammen.
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Vermagst du die Bande des Siebengestirns zu knüpfen oder die Fesseln des Orion zu lösen?
32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Läßt du die Bilder des Tierkreises zur rechten Zeit hervortreten, und leitest du den Großen Bären samt seinen Jungen?
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Kennst du die für den Himmel gültigen Gesetze, oder bestimmst du seine Herrschaft über die Erde?
34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Kannst du deine Stimme hoch zu den Wolken dringen lassen, daß strömender Regen dich bedecke?
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Entsendest du die Blitze, daß sie hinfahren und zu dir sagen: ›Hier sind wir‹?
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Wer hat Weisheit in die Wolkenschichten gelegt oder wer dem Luftgebilde Verstand verliehen?
37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
Wer zählt die Federwolken mit Weisheit ab, und die Schläuche des Himmels, wer läßt sie sich ergießen,
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
wenn das Erdreich sich zu Metallguß verhärtet hat und die Schollen sich fest zusammenballen?
39 Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
Erjagst du für die Löwin die Beute, und stillst du die Gier der jungen Leuen,
40 Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
wenn sie in ihren Höhlen kauern, im Dickicht auf der Lauer liegen?
41 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
Wer verschafft dem Raben sein Futter, wenn seine Jungen zu Gott schreien und wegen Mangels an Nahrung umherirren?
