Jób 38
1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
Und Jehova antwortete Hiob aus dem Sturme und sprach:
2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Wer ist es, der den Rat verdunkelt mit Worten ohne Erkenntnis?
3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Gürte doch wie ein Mann deine Lenden; so will ich dich fragen, und du belehre mich!
4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Wo warst du, als ich die Erde gründete? Tue es kund, wenn du Einsicht besitzest!
5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Wer hat ihre Maße bestimmt, wenn du es weißt? Oder wer hat über sie die Meßschnur gezogen?
6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
In was wurden ihre Grundfesten eingesenkt?
7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
Oder wer hat ihren Eckstein gelegt, als die Morgensterne miteinander jubelten und alle Söhne Gottes jauchzten?
8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
Und wer hat das Meer mit Toren verschlossen, als es ausbrach, hervorkam aus dem Mutterschoße,
9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
als ich Gewölk zu seinem Gewande und Wolkendunkel zu seiner Windel machte,
10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
und ich ihm meine Grenze bestimmte und Riegel und Tore setzte,
11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
und sprach: Bis hierher sollst du kommen und nicht weiter, und hier sei eine Schranke gesetzt dem Trotze deiner Wellen? -
12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
Hast du, seitdem du lebst, einem Morgen geboten? Hast du die Morgenröte ihre Stätte wissen lassen,
13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
daß sie erfasse die Säume der Erde, und die Gesetzlosen von ihr verscheucht werden?
14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
Sie verwandelt sich wie Siegelton, und alles steht da wie in einem Gewande;
15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
und den Gesetzlosen wird ihr Licht entzogen, und der erhobene Arm wird zerbrochen.
16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
Bist du gekommen bis zu den Quellen des Meeres, und hast du die Gründe der Tiefe durchwandelt?
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Wurden dir die Pforten des Todes enthüllt, und sahest du die Pforten des Todesschattens?
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Hast du Einsicht genommen in die Breiten der Erde? Sage an, wenn du es alles weißt!
19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
Welches ist der Weg zur Wohnung des Lichtes, und die Finsternis, wo ist ihre Stätte?
20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
Daß du sie hinbrächtest zu ihrer Grenze, und daß du der Pfade zu ihrem Hause kundig wärest.
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Du weißt es ja; denn damals wurdest du geboren, und die Zahl deiner Tage ist groß!
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
Bist du zu den Vorräten des Schnees gekommen, und hast du gesehen die Vorräte des Hagels,
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
die ich aufgespart habe für die Zeit der Bedrängnis, für den Tag des Kampfes und der Schlacht?
24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Welches ist der Weg, auf dem das Licht sich verteilt, der Ostwind sich verbreitet über die Erde?
25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
Wer teilt der Regenflut Kanäle ab und einen Weg dem Donnerstrahle,
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
um regnen zu lassen auf ein Land ohne Menschen, auf die Wüste, in welcher kein Mensch ist,
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
um zu sättigen die Öde und Verödung, und um hervorsprießen zu lassen die Triebe des Grases?
28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Hat der Regen einen Vater, oder wer zeugt die Tropfen des Taues?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Aus wessen Schoße kommt das Eis hervor, und des Himmels Reif, wer gebiert ihn?
30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
Wie das Gestein verdichten sich die Wasser, und die Fläche der Tiefe schließt sich zusammen.
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Kannst du knüpfen das Gebinde des Siebengestirns, oder lösen die Fesseln des Orion?
32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Kannst du die Bilder des Tierkreises hervortreten lassen zu ihrer Zeit, und den großen Bären leiten samt seinen Kindern?
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Kennst du die Gesetze des Himmels, oder bestimmst du seine Herrschaft über die Erde?
34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Kannst du deine Stimme zum Gewölk erheben, daß eine Menge Wassers dich bedecke?
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Kannst du Blitze entsenden, daß sie hinfahren, daß sie zu dir sagen: Hier sind wir? -
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Wer hat Weisheit in die Nieren gelegt, oder wer hat dem Geiste Verstand gegeben?
37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
Wer zählt die Wolken mit Weisheit, und des Himmels Schläuche, wer gießt sie aus,
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
wenn der Staub zu dichtem Gusse zusammenfließt und die Schollen aneinander kleben?
39 Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
Erjagst du der Löwin den Raub, und stillst du die Gier der jungen Löwen,
40 Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
wenn sie in den Höhlen kauern, im Dickicht auf der Lauer sitzen?
41 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
Wer bereitet dem Raben seine Speise, wenn seine Jungen zu Gott schreien, umherirren ohne Nahrung?
