< Jób 38 >
1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
L’Eternel répondit à Job du sein de la tempête et dit:
2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Quel est celui qui dénigre les desseins de Dieu par des discours dépourvus de sens?
3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Ceins donc tes reins comme un homme: je vais t’interroger et tu m’instruiras.
4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Où étais-tu lorsque je fondais la terre? Dis-le, si tu en as quelque connaissance.
5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Qui a fixé ses dimensions, si tu le sais, ou qui a tendu sur elle le cordeau?
6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
Sur quoi sont assis ses piliers, ou qui a lancé sa pierre angulaire,
7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
tandis que les étoiles du matin chantaient en chœur, et que tous les fils de Dieu poussaient des cris de joie?
8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
Qui a fermé la mer avec des portes, quand elle sortit jaillissante du sein maternel,
9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
quand je lui donnai la nuée pour vêtement et une brume épaisse pour langes;
10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
quand je brisai son élan par mes barrières et lui posai des verrous et des portes,
11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
et que je lui dis: "Jusqu’ici tu viendras et non au-delà: ici s’arrêtera l’orgueil de tes flots?"
12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
As-tu jamais de ta vie donné des ordres au matin, assigné sa place à l’aurore,
13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
pour qu’elle saisisse les bords de la terre et en rejette les méchants en une secousse?
14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
Quand elle paraît, la terre se transforme comme l’argile sous le sceau, et les choses se présentent comme un riche vêtement.
15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
Les méchants sont privés de leur lumière à eux, et leur bras déjà levé est brisé.
16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
As-tu pénétré jusqu’aux sources de la mer, as-tu circulé au fonds de l’abîme?
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Les portes de la mort se sont-elles dévoilées devant toi? As-tu vu l’entrée du royaume des ombres?
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
As-tu mesuré l’immense étendue de la terre? Dis-le, si tu sais tout cela.
19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
Quel chemin mène à la demeure de la lumière, et où est l’habitation des ténèbres,
20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
pour que tu les conduises dans leur domaine et reconnaisses les avenues de leur maison?
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Tu le sais sans doute! Car tu étais né dès lors, et grand est le nombre de tes jours!
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
Es-tu entré dans les trésors de la neige, as-tu aperçu les dépôts de la grêle,
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
que je tiens en réserve pour les temps de détresse, pour le jour du combat et de la guerre?
24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Quelle est la voie par où se disperse la lumière, par où le vent d’Est se répand sur la terre?
25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
Qui a creusé des rigoles à l’averse, une route à l’éclair sonore,
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
pour arroser des régions inhabitées, le désert où il n’y a pas d’hommes,
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
pour abreuver les terres incultes et sauvages et faire pousser l’herbe nouvelle des prairies?
28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
La pluie a-t-elle un père? Qui engendre les gouttes de la rosée?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
De quel sein sort la glace, et le givre du ciel, qui l’a enfanté?
30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
Les eaux se condensent comme la pierre et la surface des eaux se contracte.
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Est-ce toi qui noues les bandeaux des Pléiades ou qui relâches les liens de l’Orion?
32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Est-ce toi qui fais paraître les planètes en leur temps et qui diriges la Grande-Ourse avec ses petits?
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Connais-tu les lois du ciel? Est-ce toi qui règles sa force d’action sur la terre?
34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Te suffit-il d’élever ta voix vers la nuée, pour qu’elle t’envoie des masses d’eau?
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Est-ce toi qui commandes aux éclairs de partir? Te disent-ils: "Nous voici?"
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Qui a mis de la sagesse, dans la brume sombre, ou qui a donné au météore l’intelligence?
37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
Qui pourrait dénombrer les nuages avec sagacité, et qui incline les amphores du ciel,
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
de manière à agréger la poussière en une masse compacte et à coller ensemble les glèbes de la terre?
39 Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
Est-ce toi qui poursuis la proie pour le lion, qui assouvis la voracité des lionceaux,
40 Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
lorsqu’ils sont tapis dans leurs tanières ou se tiennent aux aguets dans les fourrés?
41 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
Qui prépare au corbeau sa pâture, quand ses petits crient vers Dieu et errent çà et là faute de nourriture?