Jób 38
1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
Derefter svarede Herren Job ud af Stormen og sagde:
2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Hvo er den, som formørker Guds Raad med Tale uden Forstand.
3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Bind op om dine Lænder som en Mand, saa vil jeg spørge dig, og undervis du mig!
4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Hvor var du, der jeg grundfæstede Jorden? forkynd det, hvis du har Indsigt?
5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Hvo har sat dens Maal? du ved det vel? eller hvo udstrakte Snoren over den?
6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
Hvorpaa ere dens Piller nedsænkede? eller hvo har lagt dens Hjørnesten?
7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
der Morgenstjerner sang til Hobe, og alle Guds Børn raabte af Glæde.
8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
Og hvo lukkede for Havet med Døre, der det brød frem, gik ud af Moders Liv,
9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
der jeg gjorde Sky til dets Klædning og Mørke til dets Svøb,
10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
der jeg afstak for det min Grænse og satte Stang og Døre for det
11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
og sagde: Hertil skal du komme og ikke længere; og her skal være sat Grænse for dine stolte Bølger?
12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
Har du i dine Dage givet Befaling til Morgenen? har du vist Morgenrøden dens Sted,
13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
til at gribe Jorden ved dens Flige, saa at de ugudelige rystes bort fra den?
14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
saa denne forvandler sig som Leret, hvori Seglet trykkes, og Tingene fremstille sig som i deres Klædebon,
15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
og de ugudelige unddrages deres Lys, og den opløftede Arm sønderbrydes?
16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
Er du kommen til Havets Kilder? og har du vandret paa Dybets Bund?
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Have Dødens Porte opladt sig for dig? eller saa du Dødens Skygges Porte?
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Har du overskuet Jordens Bredde? forkynd det, dersom du kender det alt sammen!
19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
Hvor er Vejen did, hvor Lyset mon bo, og hvor er Mørkets Sted,
20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
at du kunde bringe det til dets Landemærke, og at du kendte Stierne til dets Hus?
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Du ved det; thi den Gang blev du jo født, og dine Dages Tal er stort!
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
Er du kommen til Forraadskamrene for Sneen, eller saa du Forraadskamrene for Hagelen,
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
hvilke jeg har sparet til Trængsels Tid, til Strids og Krigs Dag.
24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Hvor er den Vej, hvor Lyset deler sig, hvor Østenvejret spreder sig over Jorden?
25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
Hvo brød Render til Vandskyl og Vej til Lynet, som gaar foran Torden,
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
for at lade regne paa det Land, hvor ingen er, i Ørken, hvor intet Menneske er,
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
for at mætte de øde og ødelagte Steder og bringe Græsbunden til at spire?
28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Har Regnen vel en Fader? eller hvo har avlet Duggens Draaber?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Af hvis Moderliv er Frost udgangen? og hvo fødte Rimfrost under Himmelen?
30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
Vandet skjuler sig, som var det en Sten, og Dybets Overflade slutter sig sammen.
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Kan du knytte Syvstjernens Baand, eller løse Orions Reb?
32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Kan du lade Dyrekredsens Stjerner komme frem til deres Tid? eller føre Bjørnen med dens Unger frem?
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Kender du Himmelens Love? eller kan du bestemme dens Herredømme over Jorden?
34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Kan du opløfte din Røst til Skyen, at Vands Mangfoldighed maa skjule dig?
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Kan du udlade Lynene, at de fare frem, og at de sige til dig: Se, her ere vi?
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Hvo lagde Visdom i Hjertets Inderste? eller hvo gav Forstand i Tanken?
37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
Hvo kan tælle Skyerne med Visdom? og hvo kan udgyde Himmelens Vandbeholdere,
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
idet Støv løber sammen til en Støbning, og Jordklumperne hænge ved hverandre?
39 Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
Kan du jage Rov til Løvinden og fylde de unge Løvers Graadighed,
40 Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
naar de lægge sig ned i deres Boliger og blive i Skjul for at lure?
41 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
Hvo skaffer Ravnen dens Føde, naar dens Unger skrige til Gud, naar de fare hid og did, fordi de intet have at æde?
