Jób 37
1 Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
Shundaq, yürikimmu buni anglap tewrinip kétiwatidu, Yürikim qépidin chiqip kétey, dédi.
2 Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
Mana anglighina! Uning hörkirigen awazini, Uning aghzidin chiqiwatqan güldürmama awazini angla!
3 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
U awazini asman astidiki pütkül yerge, Chaqmiqini yerning qerigiche yetküzidu.
4 Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
Chaqmaqtin kéyin bir awaz hörkireydu; Öz heywitining awazi bilen u güldürleydu, Awazi anglinishi bilenla héch ayanmay chaqmaqlirinimu qoyuwétidu.
5 Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
Tengri awazi bilen karamet güldürleydu, Biz chüshinelmeydighan nurghun qaltis ishlarni qilidu.
6 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
Chünki u qargha: «Yerge yagh!», Hem höl-yéghin’gha: «Küchlük yamghur bol!» deydu.
7 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
U barliq insanni özining yaratqanliqini bilsun dep, Hemme ademning qolini bular bilen tosup qoyidu;
8 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
Yawayi haywanlar öz uwisigha kirip kétidu, Öz qonalghusida turghuzulidu.
9 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
Boran-chapqun kohiqaptin kélidu, Hem soghuq-zimistan taratquchi shamallardin kélidu.
10 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
Tengrining nepisi bilen muz hasil bolidu; Bipayan sular qétip qalidu.
11 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
U yene qoyuq bulutlargha mol nemlik yükleydu, U chaqmaq kötüridighan bulutni keng yéyip qoyidu.
12 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
Ular pütkül yer-zémin yüzide U buyrughan ishni ijra qilish üchün, Uning yolyoruqliri bilen heryaqqa burulidu.
13 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
Yaki terbiye tayiqi bolushi üchün, Yaki Öz dunyasi üchün, Yaki Öz rehimdillikini körsitish üchün U [bulutlirini] keltüridu.
14 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
I Ayup, buni anglap qoy, Tengrining karamet emellirini tonup yétip shük tur.
15 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
Tengrining bulutlarni qandaq septe turghuzghanliqini bilemsen? Uning bulutining chaqmiqini qandaq chaqturidighanliqinimu bilemsen?
16 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
Bulutlarning qandaq qilip boshluqta muelleq turidighanliqini, Bilimi mukemmel Bolghuchining karametlirini bilemsen?
17 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
Hey, Uning qandaq qilip yer-zéminni jenubdiki shamal bilen tinchlandurup, Séni kiyim-kéchikingning ottek issitqinini bilemsen?
18 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
Sen Uninggha hemrah bolup asmanni xuddi quyup chiqarghan eynektek, Mustehkem qilip yayghanmiding?!
19 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
Uninggha némini déyishimiz kéreklikini bizge ögitip qoyghin! Qarangghuluqimiz tüpeylidin biz dewayimizni jayida sepke qoyalmaymiz.
20 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
Uninggha «Méning Sanga gépim bar» déyish yaxshimu? Undaq dégüchi adem yutulmay qalmaydu!
21 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
Emdi shamallar kélip bulutlarni tarqitiwétidu, Biraq bulutlar arisidiki quyash nurigha ademler biwasite qarap turalmaydu. Quyashning altun renggi shimal tereptinmu peyda bolidu; Tengrining huzurida dehshetlik heywet bardur. Hemmige Qadirni bolsa, biz Uni mölcherliyelmeymiz; Qudriti qaltistur, Uning adaliti ulugh, heqqaniyliqi chongqur, Shunga U ademlerge zulum qilmaydu.
22 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
23 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
24 Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
Shunga ademler Uningdin qorqidu; Könglide özini dana chaghlaydighanlargha U héch étibar qilmaydu».
