< Jób 37 >

1 Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
A esto me tiembla el corazón; se mueve fuera de su lugar.
2 Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
Escucha el ruido de su voz; al sonido hueco que sale de su boca.
3 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
Él lo envía a través de todo el cielo, y su trueno llama hasta los confines de la tierra.
4 Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
Después de esto suena una voz que truena la palabra de su poder; no retiene sus truenos; de su boca suena la voz.
5 Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
Él hace maravillas, más de lo que se puede comprender; grandes cosas de las cuales no tenemos conocimiento;
6 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
Porque dice a la nieve: Moja la tierra; Y a la tormenta de lluvia, baja.
7 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
Él pone fin a la obra de cada hombre, para que todos puedan ver su obra.
8 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
Entonces las bestias se meten en sus agujeros, y descansan.
9 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
Del sur sale el viento de tormenta y el frío del norte.
10 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
Por el aliento de Dios se hace hielo, y las anchas aguas se congelan.
11 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
La nube espesa está cargada con una llama de trueno, y la nube emite su luz;
12 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
Y va por este camino, dando la vuelta, girándose por su guía, para hacer lo que él ordene que se haga, en la superficie del mundo, la tierra de los hombres,
13 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
Por corrección, o por su tierra, o por misericordia, las hará venir.
14 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
Escucha esto, oh Job, y guarda silencio en tu lugar; y toma nota de las maravillas hechas por Dios.
15 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
¿Tienes conocimiento del orden de Dios de sus obras, cómo hace que se vea la luz de su nube?
16 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
¿Tienes conocimiento como flotan las nubes, las maravillas de aquel que es perfecto en sabiduría?
17 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
Tú, cuya ropa es cálida, cuando la tierra está tranquila debido al viento del sur,
18 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
¿Harás, con él, los cielos suaves y fuertes como un espejo pulido?
19 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
Dejame claro lo que debemos decirle; No podemos poner nuestra causa ante él, debido a la oscuridad.
20 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
¿Cómo puede él conocer mi deseo de hablar con él? ¿O algún hombre dijo alguna vez: ¿Puede la destrucción venir a mí?
21 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
Y ahora no se ve la luz, porque es oscura a causa de las nubes; Pero viene un viento que las aleja.
22 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
Una luz brillante sale del norte; La gloria de Dios es grandemente temible.
23 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
No alcanzaremos al Todopoderoso; su fuerza y su juicio son grandes; Él está lleno de justicia, no haciendo nada malo.
24 Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
Por esta causa los hombres van por temor a él; no tiene respeto por los sabios de corazón.

< Jób 37 >