Jób 37
1 Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
“Sim, a isto meu coração treme, e é transferido para fora de seu lugar.
2 Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
Ouça, oh, ouça o barulho de sua voz, o som que sai de sua boca.
3 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
Ele o envia sob o céu inteiro, e seu relâmpago até os confins da terra.
4 Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
Depois disso, uma voz ruge. Ele troveja com a voz de sua majestade. Ele não retém nada quando sua voz é ouvida.
5 Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
Deus troveja maravilhosamente com sua voz. Ele faz grandes coisas, que não podemos compreender.
6 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
Pois ele diz para a neve, 'Fall on the earth,'. assim como ao aguaceiro da chuva, e aos aguaceiros de sua poderosa chuva.
7 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
Ele sela a mão de cada homem, que todos os homens que ele fez possam saber disso.
8 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
Depois os animais se abrigam, e permanecem em suas covas.
9 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
Fora de seu quarto vem a tempestade, e frio do norte.
10 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
Pelo sopro de Deus, o gelo é dado, e a largura das águas é congelada.
11 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
Sim, ele carrega a nuvem espessa com umidade. Ele espalha no exterior a nuvem de seu relâmpago.
12 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
É voltado para trás por sua orientação, que eles possam fazer o que ele lhes ordenar na superfície do mundo habitável,
13 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
quer seja para correção, quer seja para sua terra, ou por amor à bondade, que ele faz com que ela venha.
14 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
“Ouça isto, Job. Fique parado, e considere as obras maravilhosas de Deus.
15 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
Do você sabe como Deus os controla, e causa o relâmpago de sua nuvem a brilhar?
16 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
Do você conhece o funcionamento das nuvens, as obras maravilhosas dele que é perfeito em conhecimento?
17 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
Você cuja roupa é quente quando a terra ainda está por causa do vento sul?
18 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
Can você, com ele, espalha-se pelo céu, que é forte como um espelho de metal fundido?
19 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
Ensine-nos o que vamos dizer a ele, pois não podemos fazer nosso caso por causa da escuridão.
20 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
Será que lhe será dito que eu iria falar? Ou um homem deveria desejar ser engolido?
21 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
Agora os homens não vêem a luz que está brilhante nos céus, mas o vento passa, e os limpa.
22 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
Do norte, vem o esplendor dourado. Com Deus é uma majestade fantástica.
23 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
Não podemos alcançar o Todo-Poderoso. Ele está exaltado no poder. Na justiça e na grande retidão, ele não oprimirá.
24 Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
Portanto, os homens o reverenciam. Ele não considera nenhum sábio de coração”.
