Jób 37
1 Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
これがためにわが心もまたわななき、その所からとび離れる。
2 Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
聞け、神の声のとどろきを、またその口から出るささやきを。
3 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
彼はこれを天が下に放ち、その光を地のすみずみまで至らせられる。
4 Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
その後、声とどろき、彼はそのいかめしい声をもって鳴り渡られる。その声の聞える時、彼はいなずまを引きとめられない。
5 Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
神はその驚くべき声をもって鳴り渡り、われわれの悟りえない大いなる事を行われる。
6 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
彼は雪に向かって『地に降れ』と命じ、夕立ちおよび雨に向かって『強く降れ』と命じられる。
7 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
彼はすべての人の手を封じられる。これはすべての人にみわざを知らせるためである。
8 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
その時、獣は穴に入り、そのほらにとどまる。
9 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
つむじ風はそのへやから、寒さは北風から来る。
10 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
神のいぶきによって氷が張り、広々とした水は凍る。
11 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
彼は濃い雲に水気を負わせ、雲はそのいなずまを散らす。
12 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
これは彼の導きによってめぐる。彼の命じるところをことごとく世界のおもてに行うためである。
13 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
神がこれらをこさせるのは、懲しめのため、あるいはその地のため、あるいはいつくしみのためである。
14 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
ヨブよ、これを聞け、立って神のくすしきみわざを考えよ。
15 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
あなたは知っているか、神がいかにこれらに命じて、その雲の光を輝かされるかを。
16 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
あなたは知っているか、雲のつりあいと、知識の全き者のくすしきみわざを。
17 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
南風によって地が穏やかになる時、あなたの着物が熱くなることを。
18 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
あなたは鋳た鏡のように堅い大空を、彼のように張ることができるか。
19 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
われわれが彼に言うべき事をわれわれに教えよ、われわれは暗くて、言葉をつらねることはできない。
20 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
わたしは語ることがあると彼に告げることができようか、人は滅ぼされることを望むであろうか。
21 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
光が空に輝いているとき、風過ぎて空を清めると、人々はその光を見ることができない。
22 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
北から黄金のような輝きがでてくる。神には恐るべき威光がある。
23 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
全能者はわれわれはこれを見いだすことができない。彼は力と公義とにすぐれ、正義に満ちて、これを曲げることはない。
24 Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
それゆえ、人々は彼を恐れる。彼はみずから賢いと思う者を顧みられない」。
