Jób 37
1 Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
Oui, à ce bruit mon cœur s'épouvante, il s'ébranle et se déplace.
2 Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
Ecoutez! écoutez le roulement de sa voix, et le murmure qui sort de sa bouche!
3 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
Il lui fait parcourir tout le ciel, et Il lance l'éclair jusqu'à l'horizon de la terre.
4 Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
Aussitôt sa voix mugit, Il tonne de sa voix de majesté, et ne retient plus sa foudre,
5 Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
Dieu par sa voix produit la merveille du tonnerre; Il fait des choses grandes que nous ne comprenons point.
6 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
Il dit à la neige: Tombe sur la terre! la pluie et les torrents de pluie attestent sa puissance.
7 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
Il engourdit les mains de tous les hommes, afin que tous les humains qui sont ses créatures, reconnaissent ce qu'il est.
8 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
Alors les bêtes sauvages gagnent leurs tanières, et sommeillent dans leurs cavernes.
9 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
La tempête sort de sa prison, et les vents impétueux amènent la froidure.
10 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
Au souffle de Dieu la glace est formée, et les ondes dilatées se condensent;
11 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
d'humidité Il charge aussi la nue; Il épand les nuages porteurs de ses feux,
12 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
qui tournoient en tout sens, sous sa conduite, pour exécuter tout ce qu'il leur commande, sur la surface du disque de la terre;
13 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
tantôt pour punir, si sa terre est coupable, tantôt pour bénir, Il les fait arriver.
14 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
O Job, prête l'oreille à ces choses! continue à étudier les miracles de Dieu!
15 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
En sais-tu les causes, quand Dieu les fait paraître, et qu'il fait resplendir le feu de sa nuée?
16 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
Comprends-tu le balancement des nues, merveille du Dieu parfaitement sage,
17 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
la chaleur que prennent tes vêtements, quand la terre reçoit du midi un air qui accable?
18 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
Etendras-tu, comme Lui, le firmament, lui donnant la solidité d'un miroir de fonte?
19 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
Apprends-nous ce qu'il nous faut Lui dire? Ah! les ténèbres où nous sommes, nous mettent hors d'état de Lui rien proposer!…
20 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
Mes discours lui seront-ils rapportés?… Mais désira-t-on jamais d'être anéanti?
21 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
Aussi bien l'on ne regarde point fixement le soleil, quand il brille dans les airs, et qu'un vent passe, et lui rend sa pureté.
22 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
Du Septentrion l'on peut bien tirer l'or, mais Dieu oppose un éclat formidable.
23 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
Jusqu'au Tout-puissant nous ne saurions pénétrer! Il est éminent par la force et par l'équité, et par une souveraine justice; Il ne rend aucun compte.
24 Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
Craignez-le donc, ô hommes; Il n'accorde ses regards à aucun des sages.
