Jób 37
1 Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
Yea, at this, my heart quaketh, and starteth up out of its place.
2 Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
Hear! oh hear! the raging of his voice, A growling sound also, out of his mouth, goeth forth;
3 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
Under the whole heavens, he letteth it loose, His lightning also, unto the wings of the earth;
4 Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
After it, roareth a voice, He thundereth with his voice of majesty, Nor will he hold them back, when his voice is heard.
5 Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
GOD thundereth with his voice, wonderfully, Doing great things, which we cannot know;
6 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
For, to the snow, he saith, Fall earthwards, —Also to the downpour of rain, yea the downpour of his mighty rains.
7 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
On the hand of every man, he setteth a seal, that all men may take note of his doing.
8 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
So then the wild-beast hath gone into covert, and, in its lairs, doth it remain.
9 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
Out of a chamber cometh a storm-wind, and, out of the north, cold.
10 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
By the breath of GOD, is given—frost, and, the breadth of waters, is congealed;
11 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
Also, with moisture, burdeneth he the thick cloud, He disperseth his lightning-cloud;
12 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
Yea, the same, in circles, turneth itself to and fro, by his steering them to their work, whithersoever he commandeth them, over the face of the world, towards the earth.
13 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
Whether, as a rod, or for his earth, or in lovingkindness, he causeth it to come.
14 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
Give thou ear unto this, O Job, Stay, and consider well the wonders of GOD: —
15 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
Canst thou got to know of GOD’S giving charge over them, or of the causing of the lightning of his cloud to shine forth?
16 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
Canst thou get to know concerning the poisings of the thick cloud, the wonders of one who is perfect in knowledge?
17 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
That thy garments should be hot when he quieteth the earth from the south?
18 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
Didst thou spread out, with him, the skies, strong as a molten mirror?
19 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
Let us know what we shall say to him, We cannot set in order, by reason of darkness.
20 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
Shall it be declared to him—that I would speak? Were any man to say aught, he might he destroyed?
21 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
Yet, now, men see not the light, bright though it is in the skies, when, a wind, hath passed over, and cleansed them.
22 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
Out of the north, a golden light cometh, Upon GOD, is fearful splendour:
23 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
The Almighty, whom we have not fully found out, is great in vigour, —Neither, justice nor abounding righteousness, will he weaken.
24 Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
Therefore, do men revere him, He will not regard any who are wise in heart.
