< Jób 37 >
1 Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
At this my heart trembles, beating rapidly within me!
2 Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
Listen carefully to God's thunderous voice that rumbles as he speaks.
3 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
He sends it across the heaven; his lightning flashes to the ends of the earth.
4 Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
Then comes the roar of thunder, his majestic voice holding nothing back when he speaks.
5 Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
God's thunderous voice is wonderful! We can't comprehend the great things he does!
6 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
He tells the snow to fall and the rain to pour down on the earth.
7 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
By this he stops people working so that everyone can understand what he does.
8 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
Even the animals take shelter and remain in their dens.
9 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
The south wind blows in storms, while the north wind blows in cold weather.
10 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
God's breath produces ice, freezing the surface of water solid.
11 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
He fills the clouds with moisture; he scatters his lightning from them.
12 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
They swirl around under his control; they move over all the earth as he commands.
13 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
He does this to accomplish his will, either to discipline or to show his goodness.
14 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
Listen to this, Job! Stop for a moment and consider the wonderful things God does.
15 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
Do you know how God controls the clouds, or makes his lightning flash from them?
16 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
Do you know how clouds float in the sky—the wonderful work of him who knows everything.
17 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
You know how your clothes drip with sweat when the south wind brings air that is hot and heavy.
18 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
Can you hammer out the sky so it becomes like a molten mirror, as he does?
19 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
So why don't you teach us what to tell God? We cannot make our case because we are in the dark!
20 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
Should God be told that I want to speak? Anyone who wanted to would be destroyed!
21 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
After all, we can't look at the sun when it blazes brightly in the sky, after the wind has cleared away the clouds.
22 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
Out of the north God comes shining like gold, surrounded in awesome majesty.
23 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
We cannot approach the Almighty for he is far beyond us in power and justice, and doing right.
24 Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
He does not act like a tyrant—no wonder people are in awe of him, though he does not value those who think they're wise.”