Jób 37
1 Ezért remeg az én szívem, és csaknem kiszökik helyéből.
At this my heart trembleth, and is moved out of its place.
2 Halljátok meg figyelmetesen az ő hangjának dörgését, és a zúgást, a mely az ő szájából kijön!
Hear ye attentively the terror of his voice, and the sound that cometh out of his mouth.
3 Az egész ég alatt szétereszti azt, és villámát is a földnek széléig.
He beholdeth under all the heavens, and his light is upon the ends of the earth.
4 Utána hang zendül, az ő fenségének hangjával mennydörög, s nem tartja vissza azt, ha szava megzendült.
After it a noise shall roar, he shall thunder with the voice of his majesty, and shall not be found out, when his voice shall be heard.
5 Isten az ő szavával csudálatosan mennydörög, és nagy dolgokat cselekszik, úgy hogy nem érthetjük.
God shall thunder wonderfully with his voice, he that doth great and unsearchable things.
6 Mert azt mondja a hónak: Essél le a földre! És a zápor-esőnek és a zuhogó zápornak: Szakadjatok.
He commandeth the snow to go down upon the earth, and the winter rain, and the shower of his strength.
7 Minden ember kezét lepecsétli, hogy megismerje minden halandó, hogy az ő műve.
He sealeth up the hand of all men, that every one may know his works.
8 Akkor a vadállat az ő tanyájára húzódik, és az ő barlangjában marad.
Then the beast shall go into his covert, and shall abide in his den.
9 Rejtekéből előjön a vihar, és az északi szelektől a fagy.
Out of the inner parts shall a tempest come, and cold out of the north.
10 Isten lehellete által támad a jég, és szorul össze a víznek szélessége.
When God bloweth there cometh frost, and again the waters are poured out abundantly.
11 Majd nedvességgel öntözi meg a felleget, s áttöri a borulatot az ő villáma.
Corn desireth clouds, and the clouds spread their light:
12 És az köröskörül forog az ő vezetése alatt, hogy mindazt megtegyék, a mit parancsol nékik, a föld kerekségének színén.
Which go round about, whithersoever the will of him that governeth them shall lead them, to whatsoever he shall command them upon the face of the whole earth:
13 Vagy ostorul, ha földjének úgy kell, vagy áldásul juttatja azt.
Whether in one tribe, or in his own land, or in what place soever of his mercy he shall command them to be found.
14 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit.
Hearken to these things, Job: Stand, and consider the wondrous works of God.
15 Megtudod-é, mikor rendeli azt rájok az Isten, hogy villanjon az ő felhőjének villáma?
Dost thou know when God commanded the rains, to shew his light of his clouds?
16 Tudod-é, hogy miként lebegnek a felhők, vagy a tökéletes tudásnak csudáit érted-é?
Knowest thou the great paths of the clouds, and the perfect knowledges?
17 Miképen melegülnek át ruháid, mikor nyugton van a föld a déli széltől?
Are not thy garments hot, when the south wind blows upon the earth?
18 Vele együtt terjesztetted-é ki az eget, a mely szilárd, mint az aczéltükör?
Thou perhaps hast made the heavens with him, which are most strong, as if they were of molten brass.
19 Mondd meg nékünk, mit szóljunk néki? A setétség miatt semmit sem kezdhetünk.
Shew us what we may say to him: for we are wrapped up in darkness.
20 Elbeszélik-é néki, ha szólok? Ha elmondaná valaki: bizony vége volna!
Who shall tell him the things I speak? even if a man shall speak, he shall be swallowed up.
21 Néha nem látják a napot, bár az égen ragyog; de szél fut át rajta és kiderül.
But now they see not the light: the air on a sudden shall be thickened into clouds, and the wind shall pass and drive them away.
22 Észak felől aranyszínű világosság támad, Isten körül félelmetes dicsőség.
Cold cometh out of the north, and to God praise with fear.
23 Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja.
We cannot find him worthily: he is great in strength, and in judgment, and in justice, and he is ineffable.
24 Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem.
Therefore men shall fear him, and all that seem to themselves to be wise, shall not dare to behold him.
