Jób 36
1 És folytatá Elihu, és monda:
Y AÑADIÓ Eliú, y dijo:
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
Espérame un poco, y enseñarte he; porque todavía [tengo] razones en orden á Dios.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Tomaré mi noticia de lejos, y atribuiré justicia á mi Hacedor.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
Porque de cierto no son mentira mis palabras; contigo [está] el que es íntegro en [sus] conceptos.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
He aquí que Dios es grande, mas no desestima á nadie: es poderoso en fuerza de sabiduría.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
No otorgará vida al impío, y á los afligidos dará su derecho.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
No quitará sus ojos del justo; antes bien con los reyes los pondrá en solio para siempre, y serán ensalzados.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
Y si estuvieren prendidos en grillos, y aprisionados en las cuerdas de aflicción,
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
El les dará á conocer la obra de ellos, y que prevalecieron sus rebeliones.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Despierta además el oído de ellos para la corrección, y díce[les] que se conviertan de la iniquidad.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
Si oyeren, y [le] sirvieren, acabarán sus días en bien, y sus años en deleites.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Mas si no oyeren, serán pasados á cuchillo, y perecerán sin sabiduría.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Empero los hipócritas de corazón lo irritarán más, y no clamarán cuando él los atare.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Fallecerá el alma de ellos en su mocedad, y su vida entre los sodomitas.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Al pobre librará de su pobreza, y en la aflicción despertará su oído.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Asimismo te apartaría de la boca de la angustia á lugar espacioso, [libre] de todo apuro; y te asentará mesa llena de grosura.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Mas tú has llenado el juicio del impío, [en vez] de sustentar el juicio y la justicia.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Por lo cual [teme] que [en su] ira no te quite con golpe, el cual no puedas apartar de ti con gran rescate.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
¿Hará él estima de tus riquezas, ni del oro, ni de todas las fuerzas del poder?
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
No anheles la noche, en que desaparecen los pueblos de su lugar.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Guárdate, no tornes á la iniquidad; pues ésta escogiste más bien que la aflicción.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
He aquí que Dios es excelso con su potencia: ¿qué enseñador semejante á él?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
¿Quién le ha prescrito su camino? ¿y quién [le] dirá: Iniquidad has hecho?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Acuérdate de engrandecer su obra, la cual contemplan los hombres.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Los hombres todos la ven; mírala el hombre de lejos.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
He aquí, Dios es grande, y nosotros no le conocemos; ni se puede rastrear el número de sus años.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
El reduce las gotas de las aguas, al derramarse la lluvia según el vapor;
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
Las cuales destilan las nubes, goteando en abundancia sobre los hombres.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
¿Quién podrá tampoco comprender la extensión de las nubes, y el sonido estrepitoso de su pabellón?
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
He aquí que sobre él extiende su luz, y cobija [con ella] las raíces de la mar.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
Bien que por esos medios castiga á los pueblos, á la multitud da comida.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Con las nubes encubre la luz, y mándale [no brillar], interponiendo [aquéllas].
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
Tocante á ella anunciará [el trueno], su compañero, [que hay] acumulación de ira sobre el que se eleva.
