Jób 36
1 És folytatá Elihu, és monda:
Eliú también continuó, y dijo,
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
“Tened un poco de paciencia conmigo y os lo mostraré; porque todavía tengo algo que decir en nombre de Dios.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Obtendré mis conocimientos desde lejos, y atribuiré la justicia a mi Hacedor.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
Porque en verdad mis palabras no son falsas. Uno que es perfecto en conocimiento está contigo.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
“He aquí que Dios es poderoso y no desprecia a nadie. Es poderoso en la fuerza del entendimiento.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
No preserva la vida de los malvados, sino que hace justicia a los afligidos.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
No aparta sus ojos de los justos, pero con reyes en el trono, los pone para siempre, y son exaltados.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
Si están atados con grilletes, y son tomados en las cuerdas de las aflicciones,
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
luego les muestra su trabajo, y sus transgresiones, que se han comportado con orgullo.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
También les abre los oídos a la instrucción, y ordena que vuelvan de la iniquidad.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
Si le escuchan y le sirven, pasarán sus días en la prosperidad, y sus años en los placeres.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Pero si no escuchan, perecerán a espada; morirán sin conocimiento.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
“Pero los impíos de corazón acumulan ira. No gritan pidiendo ayuda cuando los ata.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Mueren en la juventud. Su vida perece entre los impuros.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Él libera a los afligidos por su aflicción, y abre su oído en la opresión.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Sí, él te habría seducido por la angustia, en un lugar amplio, donde no hay restricciones. Lo que se pone en su mesa estaría lleno de grasa.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
“Pero tú estás lleno del juicio de los malvados. El juicio y la justicia se apoderan de ti.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
No dejes que las riquezas te inciten a la ira, ni dejes que el gran tamaño de un soborno te desvíe.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Tu riqueza te sostendría en la angustia, o todo el poder de tu fuerza?
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
No desees la noche, cuando la gente es cortada en su lugar.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Tened cuidado, no miréis la iniquidad; porque has elegido esto antes que la aflicción.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
He aquí que Dios es exaltado en su poder. ¿Quién es un profesor como él?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
¿Quién le ha prescrito su camino? ¿O quién puede decir: “Has cometido una injusticia”?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
“Acuérdate de que engrandeces su obra, sobre la que los hombres han cantado.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Todos los hombres lo han mirado. El hombre lo ve de lejos.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
He aquí que Dios es grande y no lo conocemos. El número de sus años es inabarcable.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Porque él extrae las gotas de agua, que destilan en lluvia de su vapor,
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
que los cielos derraman y que caen sobre el hombre en abundancia.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
En efecto, ¿puede alguien entender la propagación de las nubes y los truenos de su pabellón?
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
He aquí que difunde su luz a su alrededor. Cubre el fondo del mar.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
Porque por ellos juzga al pueblo. Da comida en abundancia.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Cubre sus manos con el rayo, y le ordena que golpee la marca.
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
Su ruido habla de él, y el ganado también, en lo que respecta a la tormenta que se avecina.
