< Jób 36 >
1 És folytatá Elihu, és monda:
Elihú je tudi nadaljeval in rekel:
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
»Dovoli mi malo in pokazal ti bom, da bom še govoril za Boga.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Svoje spoznanje bom prinesel od daleč in pravičnost pripisal svojemu Stvarniku.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
Kajti zares moje besede ne bodo napačne. On, ki je popoln v spoznanju, je s teboj.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Glej, Bog je mogočen in ne prezira nikogar. Mogočen je v moči in modrosti.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
Ne varuje življenja zlobnih, temveč daje pravico ubogim.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
Svojih oči ne umakne od pravičnih, temveč so oni s kralji na prestolu. Da, utrjuje jih na veke in so povišani.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
In če bodo zvezani v okove in držani v vrveh stiske,
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
tedaj jim kaže njihovo delo in njihove prestopke, ki so jih presegli.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Tudi njihovo uho odpira k disciplini in zapoveduje, da se vrnejo od krivičnosti.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
Če ga ubogajo in mu služijo, bodo svoje dni preživeli v uspevanju in svoja leta v užitkih.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Toda če ne ubogajo, se bodo pogubili pod mečem in umrli bodo brez spoznanja.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Toda hinavci v srcu kopičijo bes. Ne vpijejo, ko jih zvezuje.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Umrejo v mladosti in njihovo življenje je med nečistimi.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Revnega osvobaja v njegovi stiski in njihova ušesa odpira v zatiranju.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Celo tako bi te odstranil iz tesnega na prostran kraj, kjer ni omejenosti in to, kar naj bi bilo postavljeno na tvojo mizo, bi bilo polno tolšče.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Toda izpolnil si sodbo zlobnega. Sodba in pravica te bosta zgrabili.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Ker je bes, pazi, da te ne bi odvzel s svojim udarcem. Potem te velika odkupnina ne more osvoboditi.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Bo cenil tvoja bogastva? Ne niti zlata niti vseh sil moči.
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Ne želi si noči, ko so ljudje iztrebljeni iz svojega kraja.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Pazi, ne oziraj se na krivičnost, kajti to si izbral raje kakor stisko.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Glej, Bog s svojo močjo povišuje. Kdo poučuje kakor on?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Kdo se mu je pridružil na njegovi poti? Ali kdo lahko reče: ›Počel si krivičnost?‹
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Spomni se, da poveličuješ njegovo delo, ki ga ljudje gledajo.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Vsak človek ga lahko vidi. Človek ga lahko gleda od daleč.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Glej, Bog je velik in mi ga ne poznamo niti število njegovih let ne more biti preiskano.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Kajti kapljice vode dela majhne. Dež izliva glede na njegovo meglico,
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
katero oblaki kapljajo in obilno rosijo na človeka.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
Mar prav tako lahko kdorkoli razume razširjanje oblakov ali zvok njegovega šotora?
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
Glej, svojo svetlobo razširja nanje in pokriva dna morja.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
Kajti z njimi sodi ljudstvu, hrano daje v obilju.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Z oblaki pokriva svetlobo in ji zapoveduje, naj ne sveti z oblakom, ki prihaja vmes.
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
Njegov hrup govori o tem, tudi živina glede meglice.