Jób 36
1 És folytatá Elihu, és monda:
Un Elihus vēl runāja un sacīja:
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
Pagaidi man vēl maķenīt, es tev mācīšu, jo no Dieva puses vēl kas jāsaka.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Es meklēšu savu atzīšanu no tālienes un gādāšu savam radītājam taisnību.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
Jo tiešām, mana valoda nav meli; tavā priekšā ir, kam atzīšanas netrūkst.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Redzi, Dievs ir varens un tomēr neatmet, Viņš ir varens gudrības spēkā.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
Viņš bezdievīgam neliek dzīvot, un bēdīgam nes tiesu.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
Viņš nenovērš savas acis no taisnā, bet pie ķēniņiem uz goda krēsla, tur Viņš tiem liek sēdēt mūžam, ka top paaugstināti.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
Un kur cietuma ļaudis ir ķēdēs un top turēti bēdu saitēs,
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
Tur Viņš tiem dara zināmu viņu darbu un viņu pārkāpumus, ka cēlušies lepnībā.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Viņš tiem atdara ausi mācībai, un saka, lai atgriežas no netaisnības.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
Ja tie nu klausa un Viņam kalpo, tad tie pavada savas dienas labumā un savus gadus laimē.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Un ja tie neklausa, tad tie krīt caur zobenu un mirst bez atzīšanas.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Bet kam neskaidra sirds, tie kurn, tie nepiesauc, kad Viņš tos saistījis.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Tā tad viņu dvēsele mirst jaunībā, un viņu dzīvība paiet ar mauciniekiem.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Bet bēdīgo Viņš izpestī viņa bēdās, un atver viņa ausis bēdu laikā.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Tāpat Viņš tevi izraus no bēdu rīkles uz klaju vietu, kur bēdu nav, un tavs galds būs pilns ar treknumu.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Bet ja tu esi pilns bezdievīgas tiesāšanās, tad tiesa un sodība tevi ķers.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Lai sirds rūgtums tev jel neskubina zaimot, un tā lielā pārbaudīšana lai tevi nenovērš.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Vai tu ar brēkšanu no bēdām tiksi vaļā, vai cīnīdamies ar visu spēku?
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Neilgojies pēc tās nakts, kas noceļ tautas no savas vietas.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Sargies, negriezies pie netaisnības, jo tā tev vairāk patīk nekā pacietība.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Redzi, Dievs ir augsts savā spēkā; kur ir tāds mācītājs, kā Viņš?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Kas Viņam raudzīs uz Viņa ceļu, vai kas uz Viņu sacīs: Tu dari netaisnību?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Piemini, ka arī tu paaugstini Viņa darbu, par ko ļaudis dzied.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Visi ļaudis to skatās ar prieku, cilvēks to ierauga no tālienes.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Redzi, Dievs ir augsts un neizmanāms, Viņa gadu pulku nevar izdibināt.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Viņš savelk ūdens lāsītes, un lietus līst no viņa miglas.
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
Tas līst no padebešiem un pil uz daudz cilvēkiem.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
Vai var izprast, kā padebeši izplešas, un kā Viņa dzīvoklis rīb?
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
Redzi, Viņš ģērbjas zibeņu spīdumā un apklājās ar jūras dziļumiem.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
Jo tā Viņš soda tautas un dod barības papilnam.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Viņa abējās rokās spīdumi, un Viņš tiem rāda, kur lai sper.
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
Pērkona balss sludina Viņu nākam, un ganāmi pulki, ka Viņš tuvu.
