< Jób 36 >
1 És folytatá Elihu, és monda:
Nagtultuloy ni Elihu ket kinunana,
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
“Palubosannak pay nga agsao iti ababa, ket ipakitak kenka ti maysa a banag gapu ta adda pay bassit nga ibagak a mangikanawa iti Dios.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Ibingayko ti pannakaammok manipud iti adayo a lugar; bigbigek a ti kinalinteg ket naggapu iti Namarsua kaniak.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
Ta pudno, saan a pumalso dagiti sasaok; kaduam ti maysa a nataengan iti pannakaammo.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Kitaem, mannakabalin ti Dios, ken awan ti um-umsienna; maawatanna amin a banbanag.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
Saanna nga an-annadan ti biag dagiti nadangkes a tattao ngem ketdi ar-aramidenna iti umno para kadagiti agsagsagaba.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
Saanna nga ik-ikaten ti panagkitana manipud kadagiti nalinteg a tattao ngem ketdi isaadna ida kadagiti trono a kasla kadagiti ari iti agnanayon, ket maitag-ayda.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
No, kas pangarigan, mabaludda, no mapalab-uganda iti tali ti panagsagaba,
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
ket ipakpakitana kadakuada ti inaramidda—dagiti naglabsinganda ken ti panagtignayda a sitatangsit.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Luklukatanna pay dagiti lapayagda kadagiti bilbilinna, ken bilbilininenna ida a tumallikod manipud iti panagaramid iti basol.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
No dumngegda kenkuana ken dayawenda isuna, gugurendanto dagiti aldawda iti kinarang-ay, dagiti tawtawenda iti pannakapnek.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Nupay kasta, no saanda a dumngeg, mapapatayda babaen iti kampilan; mataydanto gapu ta awan ti pannakaammoda.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Dagiti awan iti dios ti pusoda ket mapenpen dagiti pungtotda; saanda a dumawat iti tulong uray no itali ida ti Dios.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Matayda iti kinaagtutuboda; agpatingga dagiti bibiagda kadagiti balangkantis.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Is-ispalen ti Dios dagiti tattao nga agrigrigat babaen iti pannakaparparigatda; luklukatanna dagiti lapayagda babaen iti pannakaidadanesda.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Pudno, kayatnaka nga ilung-aw iti rigat nga agturong iti nalawa a lugar nga awan iti rigat ken iti lugar a mapno ti lamisaanmo iti taraon na napnoan iti taba.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Ngem napnoanka iti pammabasol kadagiti nadangkes a tattao; tinengngelnaka ti pannakaukom ken hustisia.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Saanmo nga ipalubos nga allilawennaka ti kinabaknang; saanmo nga ipalubos a ti dakkel a gatad ti pasoksok ti mangibaw-ing kenka manipud iti hustisia.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Adda kadi ti pagsayaatan a maitedna kenka ti kinabaknangmo, tapno saanka nga agrigat, wenno matulongannaka kadi ti amin a pigsam?
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Saanmo a tarigagayan ti rabii nga agaramid iti basol kadagiti dadduma, no napapanaw dagiti tattao iti lugarda.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Agannadka a saanka nga agsubli iti pannagbasol gapu ta masusuotka babaen iti panagsagaba tapno maiyadayoka manipud iti panagbasol.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Kitaem, naitag-ay ti Dios iti pannakabalinna; siasino ti manursuro a kas kenkuana?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Siasino iti nangisuro kenkuana maipanggep iti wagasna? Siasino ti makaibaga kenkuana, 'Saan a nalinteg ti inaramidmo?'
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Laglagipem a dayawen dagiti aramidna, nga inkanta dagiti tattao.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Nakita amin a tattao dagidiay nga aramid, ngem makitada laeng dagidiay nga aramid manipud iti adayo.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Kitaem, naindaklan ti Dios, ngem saantayo unay a maawatan isuna; saan a mabilang ti tawtawenna.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Ta ipangpangatona dagiti tedted ti danum nga agbalin a tudo manipud iti alingasawna,
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
nga aglaplapusanan nga ibukbukbok ken itintinnag dagiti ulep iti sangkataoan.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
Pudno, maawatan kadi ti siasinoman ti kinalawa dagiti ul-ulep ken dagiti gurruod manipud kadagiti toldana?
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
Kitaem, ipalpalikmotna ti kimatna iti bagina; kalkalubanna ti taaw iti kinasipnget.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
Iti daytoy a wagas pakpakanenna dagiti tattao ken mangmangted iti aglaplapusanan a taraon.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Kalkalubanna kadagiti imana dagiti kimat aginggana nga ibaonna dagitoy a tiroenda dagiti puntada.
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
Dagiti daranudorda ti mangibagbaga kadagiti tattao nga adda iti paumay a bagyo; ammo met ti ayup ti panagsangpetna.