< Jób 36 >

1 És folytatá Elihu, és monda:
Eliu also proceeded, and said:
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
Suffer me a little, and I will shew thee: for I have yet somewhat to speak in God’s behalf.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
I will repeat my knowledge from the beginning, and I will prove my Maker just.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
For indeed my words are without a lie, and perfect knowledge shall be proved to thee.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
God doth not cast away the mighty, whereas he himself also is mighty.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
But he saveth not the wicked, and he giveth judgment to the poor.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
He will not take away his eyes from the just, and he placeth kings on the throne for ever, and they are exalted.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
And if they shall be in chains, and be bound with the cords of poverty:
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
He shall shew them their works, and their wicked deeds, because they have been violent.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
He also shall open their ear, to correct them: and shall speak, that they may return from iniquity.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
If they shall hear and observe, they shall accomplish their days in good, and their years in glory.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
But if they hear not, they shall pass by the sword, and shall be consumed in folly.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Dissemblers and crafty men prove the wrath of God, neither shall they cry when they are bound.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Their soul shall die in a storm, and their life among the effeminate.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
He shall deliver the poor out of his distress, and shall open his ear in affliction.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Therefore he shall set thee at large out of the narrow mouth, and which hath no foundation under it: and the rest of thy table shall be full of fatness.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Thy cause hath been judged as that of the wicked, cause and judgment thou shalt recover.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Therefore let not anger overcome thee to oppress any man: neither let multitude of gifts turn thee aside.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Lay down thy greatness without tribulation, and all the mighty of strength.
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Prolong not the night that people may come up for them.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Beware thou turn not aside to iniquity: for this thou hast begun to follow after misery.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Behold, God is high in his strength, and none is like him among the lawgivers.
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Who can search out his ways? or who can say to him: Thou has wrought iniquity?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Remember that thou knowest not his work, concerning which men have sung.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
All men see him, every one beholdeth afar off.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Behold, God is great, exceeding our knowledge: the number of his years is inestimable.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
He lifteth up the drops of rain, and poureth out showers like floods:
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
Which flow from the clouds that cover all above.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
If he will spread out clouds as his tent,
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
And lighten with his light from above, he shall cover also the ends of the sea.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
For by these he judgeth people, and giveth food to many mortals.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
In his hands he hideth the light, and commandeth it to come again.
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
He sheweth his friend concerning it, that it is his possession, and that he may come up to it.

< Jób 36 >