Jób 36
1 És folytatá Elihu, és monda:
Elihu loh koep a cong tih,
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
“Kamah taengah bet m'bulbo uh lamtah nangmih te olthui khaw Pathen yueng la koep kan thui eh.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Ka poeknah he khohla lamloh kam phueih tih duengnah he kai aka saii ham ni ka khueh.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
Ka olthui he a honghi pawt dongah nang taengkah lungming khaw a cuemthuek ham tueng pai.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Pathen tah khuet tih lungbuei thadueng a khuet te a sit moenih ne.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
Halang te hlun pawt tih mangdaeng te tiktamnah la a paek.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
A mik te hlangdueng taeng lamloh khap pawt tih manghai rhoek te ngolkhoel dongah a ngol sak. Te phoeiah amih a yoeyah la a thuung tih a sang sak.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
Tedae hmaipom neh pin uh tih phacip phabaem rhuihet neh a tuuk uh atah,
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
Amih kah bisai neh a boekoeknah dongah a len uh te khaw amih taengah a thui pah.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Thuituennah hamla amih hna te a vueh pah tih boethae lamloh mael hamla a thui pah.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
A hnatun uh tih tho a thueng koinih a khohnin then neh thok tih a kum te a naepnoi la boeih.
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Tedae a hnatun uh pawt atah pumcumnah neh a paan uh vetih mingnah aka tal bangla pal uh ni.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Lungbuei lailak rhoek loh thintoek a khueh uh tih amih a khih vaengah pataeng bomnah bih pawh.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Amih hinglu te camoe la, a hingnah khaw hlanghalh lakli ah duek.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
A phacip phabaem vaengah mangdaeng khaw a pumcum sak tih a hna te nennah neh a toeh.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Rhal ka lamloh hmuenka la nang m'poh. Te lam te mangdaeng mangtok om pawt tih na caboei dongkah mongnah maehhloi ngang.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Halang kah dumlai khaw na cung sak tih dumlai neh laitloeknah loh m'moep.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Kosi loh nang te boeinah neh m'vuet ve ne. Te dongah tlansum cungkuem loh nang m'phaelh boel.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Rhal khuiah pawt khaw, na bombihnah neh thadueng, thayung boeih loh m'khoembael aya?
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
A hmuikah pilnam a khum sak ham khoyin khaw hloem aih boeh.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Ngaithuen, boethae taengla mael boeh. Te te phacip phabaem lakah te na tuek coeng te.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Pathen tah amah thadueng neh thaphoh uh coeng ke. Amah bangla unim aka saya?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Anih ham a longpuei te u long nim a tae pah tih u long nim, 'Dumlai na saii,’ a ti nah.
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Amah kah bisai na rhoeng sak ham te poek. Te ni hlang rhoek loh a hlai uh.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Hlang boeih loh te te a hmuh uh tih hlanghing loh khohla lamkah a paelki.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Pathen tah a len dongah a kum tarhing te m'ming uh lek pawt tih khenah lek pawh.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Tui dongkah aangpi a yoek tih khotlan te a tuihu lamloh a ciil.
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
Khomong khaw cip tih hlang soah muep pha.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
Khomai maiyan neh a dungtlungim kah pang ol a yakming mai ngawn.
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
A vangnah loh a taengah a kah tih tuitunli yung duela a khuk.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
Te nen te pilnam taengah lai a tloek tih a yet taengah caak a paek.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
A kut dongkah vangnah loh a khuk tih phek a cuuk ham khaw te te a uen.
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
A khohum loh amah kawng te a doek tih boiva pataeng thintoek neh cet.
