< Jób 36 >
1 És folytatá Elihu, és monda:
И Елиу продължавайки рече:
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
Потърпи ме малко, и ще ти явя, Защото имам още нещо да ти кажа за Бога.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Ще черпя знанието си от далеч, И ще дам правда на Създателя си;
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
Защото наистина думите ми не ще бъдат лъжливи; Един, който е усъвършенствуван в знание, стои пред тебе.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Ето, макар Бог да е мощен, не презира никого, - Макар да е мощен в силата Си да разсъждава.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
Той не запазва живота на нечестивия, А на сиромасите отдава правото.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
Не оттегля очите Си от праведните, Но даже ги туря и с царе да седят на престол за винаги, И те биват възвишени.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
А във вериги, ако са вързани, И хванати с въжета на наскърбление,
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
Тогава им явява делата им И престъпленията им, че са се възгордели,
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Отваря и ухото им за поука, И заповядва да се върнат от беззаконието;
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
И ако послужат и служат на Него, Ще прекарат дните си в благополучие И годините си във веселия;
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Но ако не послушат, ще загинат от меч, И ще умрат без мъдрост.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
А нечестивите в сърце питаят яд, Не викат към Бога за помощ когато ти връзва;
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Те умират в младост, И животът им угасва между мръсните.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Той избавя наскърбения чрез скръбта му, И чрез бедствие отваря ушите им
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
И така би извел и тебе из утеснение В широко място, гдето няма теснота; И слаганото на трапезата ти било би пълно с тлъстина.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Но ти си пълен със съжденията на нечестивия; Затова съдбата и правосъдието те хващат,
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Внимавай да не би жегата на страданията ти да те подигне против удара; Тогава нито голям откуп би те отървал.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Ще важи ли викането ти да те извади от бедствие, Или всичките напрежения на силата ти?
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Не пожелавай нощта, Когато людете изчезват от мястото си.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Внимавай! Не пожелавай беззаконието; Защото ти си предпочел това повече от наскърблението.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Ето, Бог е възвишен в силата Си; Кой е господар като Него?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Кой Му е предписал пътя Му? Или кой може да Му рече: Извършил си беззаконие?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Помни да възвеличаваш Неговото дело, Което човеците възпяват,
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
В което всичките човеци се взират, Което човекът гледа от далеч.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Ето, Бог е велик, и ние Го не познаваме; Числото на годините Му е неизследимо.
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Той привлича водните капки, Които таят в дъжд от парите Му,
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
Които облаците изливат И оросяват върху множество човеци.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
Може ли, даже, някой да разбере как се разпростират облаците, Или се произвеждат гърмежите на скинията Му?
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
Ето, простира светлината Си около Себе Си, И се покрива с морските дъна.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
(Понеже чрез тия неща съди народите; Дава храна изобилно),
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Покрива ръцете Си със светкавицата, И заповядва й где да удари;
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
Шумът й известява за това, И добитъкът - за пламъка, който възлиза.