Jób 35

1 Tovább is felele Elihu, és monda:

Igitur Eliu hæc rursum locutus est:

2 Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené?

Numquid æqua tibi videtur tua cogitatio, ut diceres: Iustior sum Deo?

3 Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném?

Dixisti enim: Non tibi placet quod rectum est: vel quid tibi proderit, si ego peccavero?

4 Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt.

Itaque ego respondebo sermonibus tuis, et amicis tuis tecum.

5 Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted!

Suspice cælum et intuere, et contemplare æthera quod altior te sit.

6 Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki?

Si peccaveris, quid ei nocebis? et si multiplicatæ fuerint iniquitates tuæ, quid facies contra eum?

7 Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből?

Porro si iuste egeris, quid donabis ei, aut quid de manu tua accipiet?

8 Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ.

Homini, qui similis tui est, nocebit impietas tua: et filium hominis adiuvabit iustitia tua.

9 A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;

Propter multitudinem calumniatorum clamabunt: et eiulabunt propter vim brachii tyrannorum.

10 De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, a ki hálaénekre indít éjszaka;

Et non dixit: Ubi est Deus, qui fecit me, qui dedit carmina in nocte,

11 A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál?

Qui docet nos super iumenta terræ, et super volucres cæli erudit nos?

12 Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt;

Ibi clamabunt, et non exaudiet, propter superbiam malorum.

13 Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint.

Non ergo frustra audiet Deus, et Omnipotens causas singulorum intuebitur.

14 Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz!

Etiam cum dixeris: Non considerat: iudicare coram illo, et expecta eum.

15 Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra:

Nunc enim non infert furorem suum, nec ulciscitur scelus valde.

16 Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül.

Ergo Iob frustra aperit os suum, et absque scientia verba multiplicat.