Jób 34
1 És szóla Elihu, és monda:
Und Elihu antwortete und sprach:
2 Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!
Höret, ihr Weisen, meine Rede, und ihr Verständigen, merket auf mich!
3 Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.
Denn das Ohr prüfet die Rede, und der Mund schmecket die Speise.
4 Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?
Laßt uns ein Urteil erwählen, daß wir erkennen unter uns, was gut sei.
5 Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.
Denn Hiob hat gesagt: Ich bin gerecht, und Gott weigert mir mein Recht.
6 Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül!
Ich muß lügen, ob ich wohl recht habe, und bin gequälet von meinen Pfeilen, ob ich wohl nichts verschuldet habe.
7 Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.
Wer ist ein solcher wie Hiob, der da Spötterei trinket wie Wasser
8 És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár!
und auf dem Wege gehet mit den Übeltätern und wandelt mit den gottlosen Leuten?
9 Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.
Denn er hat gesagt: Wenn jemand schon fromm ist, so gilt er doch nichts bei Gott.
10 Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!
Darum höret mir zu, ihr weisen Leute: Es sei ferne, daß Gott sollte gottlos sein und der Allmächtige ungerecht,
11 Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres.
sondern er vergilt dem Menschen, danach er verdienet hat, und trifft einen jeglichen nach seinem Tun.
12 Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!
Ohne Zweifel, Gott verdammet niemand mit Unrecht, und der Allmächtige beuget das Recht nicht.
13 Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?
Wer hat, das auf Erden ist, verordnet, und wer hat den ganzen Erdboden gesetzt?
14 Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:
So er sich's würde unterwinden, so würde er aller Geist und Odem zu sich sammeln.
15 Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.
Alles Fleisch würde miteinander vergehen, und der Mensch würde wieder zu Asche werden.
16 Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!
Hast du nun Verstand, so höre das und merke auf die Stimme meiner Rede.
17 Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?
Sollte einer darum das Recht zwingen, daß er's hasset? Und daß du stolz bist, solltest du darum den Gerechten verdammen?
18 A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő!
Sollt einer zum Könige sagen: Du loser Mann! und zu den Fürsten: Ihr Gottlosen!?
19 A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája.
Der doch nicht ansiehet die Person der Fürsten und kennet den HERRLIchen nicht mehr denn den Armen; denn sie sind alle seiner Hände Werk.
20 Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül!
Plötzlich müssen die Leute sterben und zu Mitternacht erschrecken und vergehen; die Mächtigen werden kraftlos weggenommen.
21 Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.
Denn seine Augen sehen auf eines jeglichen Wege, und er schaut alle ihre Gänge.
22 Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő;
Es ist kein Finsternis noch Dunkel, daß sich da möchten verbergen die Übeltäter.
23 Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!
Denn es wird niemand gestattet, daß er mit Gott rechte.
24 Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.
Er bringet der Stolzen viel um, die nicht zu zählen sind, und stellet andere an ihre Statt,
25 Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.
darum daß er kennet ihre Werke und kehret sie um des Nachts, daß sie zerschlagen werden.
26 Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják.
Er wirft die Gottlosen über einen Haufen, da man's gerne siehet,
27 A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,
darum daß sie von ihm weggewichen sind und verstunden seiner Wege keinen,
28 Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja.
daß das Schreien der Armen mußte vor ihn kommen, und er das Schreien der Elenden hörete.
29 Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt;
Wenn er Frieden gibt, wer will verdammen? und wenn er das Antlitz verbirget, wer will ihn schauen unter den Völkern und Leuten?
30 Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek.
Und läßt über sie regieren einen Heuchler, das Volk zu drängen.
31 Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;
Ich muß für Gott reden und kann's nicht lassen.
32 A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!
Hab ich's nicht getroffen, so lehre du mich's besser; hab ich unrecht gehandelt, ich will's nicht mehr tun.
33 Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!
Man wartet der Antwort von dir, denn du verwirfst alles; und du hast's angefangen und nicht ich. Weißest du nun was, so sage an!
34 Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:
Weise Leute lasse ich mir sagen, und ein weiser Mann gehorchet mir.
35 Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.
Aber Hiob redete mit Unverstand, und seine Worte sind nicht klug.
36 Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!
Mein Vater! laß Hiob versucht werden bis ans Ende, darum daß er sich zu unrechten Leuten kehret.
37 Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.
Er hat über seine Sünde dazu noch gelästert; darum laß Ihn zwischen uns geschlagen werden und danach viel wider Gott plaudern.
