Jób 34
1 És szóla Elihu, és monda:
And Elihu proceeded, and said:
2 Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!
Hear my words, ye wise men! Give ear to me, ye that have knowledge!
3 Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.
For the ear trieth words, As the mouth tasteth meat.
4 Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?
Let us examine for ourselves what is right; Let us know among ourselves what is true.
5 Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.
Job hath said, “I am righteous, And God refuseth me justice.
6 Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül!
Though I am innocent, I am made a liar; My wound is incurable, though I am free from transgression.”
7 Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.
Where is the man like Job, Who drinketh impiety like water;
8 És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár!
Who goeth in company with evil-doers, And walketh with wicked men?
9 Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.
For he hath said, “A man hath no advantage, When he delighteth himself in God.”
10 Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!
Wherefore hearken to me, ye men of understanding! Far be iniquity from God; Yea, far be injustice from the Almighty!
11 Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres.
For what a man hath done he will requite him, And render to every one according to his deeds.
12 Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!
Surely God will not do iniquity, Nor will the Almighty pervert justice.
13 Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?
Who hath given him the charge of the earth? Or who hath created the whole world?
14 Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:
Should he set his heart against man, Should he take back his spirit and his breath,
15 Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.
Then would all flesh expire together; Yea, man would return to the dust.
16 Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!
If thou hast understanding, hear this! Give ear to the voice of my words!
17 Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?
Shall he, that hateth justice, govern? Wilt thou then condemn the just and mighty One?
18 A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő!
Is it fit to say to a king, Thou art wicked; Or to princes, Ye are unrighteous?
19 A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája.
How much less to him that is not partial to princes, Nor regardeth the rich more than the poor? For they are all the work of his hands.
20 Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül!
In a moment they die; yea, at midnight Do the people stagger and pass away, And the mighty are destroyed without hand.
21 Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.
For his eyes are upon the ways of man; He seeth all his steps.
22 Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő;
There is no darkness, nor shadow of death, Where evil-doers may hide themselves.
23 Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!
He needeth not attend long to a man, That he may go into judgment before God;
24 Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.
He dasheth in pieces the mighty without inquiry, And setteth up others in their stead.
25 Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.
Therefore he knoweth their works, And in a night he overthroweth them, so that they are destroyed.
26 Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják.
On account of their wickedness he smiteth them, In the presence of many beholders;
27 A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,
Because they turned away from him, And had no regard to his ways,
28 Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja.
And caused the cry of the poor to come before him; For he heareth the cry of the oppressed.
29 Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt;
When he giveth rest, who can cause trouble? And when he hideth his face, Who can behold him?
30 Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek.
So is it with nations and individuals alike! That the wicked may no more rule, And may not be snares to the people.
31 Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;
Surely thou shouldst say unto God, “I have received chastisement; I will no more offend;
32 A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!
What I see not, teach thou me! If I have done iniquity, I will do it no more.”
33 Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!
Shall he recompense according to thy mind, Because thou refusest, or because thou choosest, and not he? Speak, if thou hast knowledge!
34 Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:
Men of understanding, Wise men, who hear me, will say,
35 Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.
“Job hath spoken without knowledge, And his words are without wisdom.”
36 Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!
I desire that Job may be tried to the last, For answering like wicked men.
37 Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.
For he addeth impiety to his sin; He clappeth his hands among us, And multiplieth words against God.
