< Jób 34 >

1 És szóla Elihu, és monda:
Moreover Elihu answered and said,
2 Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!
Hear my words, ye wise [men]; and give ear unto me, ye that have knowledge.
3 Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.
For the ear trieth words, as the palate tasteth food.
4 Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?
Let us choose for ourselves what is right; let us know among ourselves what is good!
5 Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.
For Job hath said, I am righteous, and God hath taken away my judgment:
6 Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül!
Should I lie against my right? My wound is incurable without transgression.
7 Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.
What man is like Job? he drinketh up scorning like water,
8 És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár!
And goeth in company with workers of iniquity, and walketh with wicked men.
9 Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.
For he hath said, It profiteth not a man if he delight himself in God.
10 Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!
Therefore hearken unto me, ye men of understanding: Far be wickedness from God, and wrong from the Almighty!
11 Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres.
For a man's work will he render to him, and cause every one to find according to [his] way.
12 Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!
Yea, surely, God acteth not wickedly, and the Almighty perverteth not judgment.
13 Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?
Who hath entrusted to him the earth? and who hath disposed the whole world?
14 Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:
If he only thought of himself, [and] gathered unto him his spirit and his breath,
15 Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.
All flesh would expire together, and man would return to the dust.
16 Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!
If now [thou hast] understanding, hear this: give ear to the voice of my words!
17 Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?
Should he that hateth right indeed govern? and wilt thou condemn the All-just?
18 A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő!
Shall one say to a king, Belial? to nobles, Wicked?
19 A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája.
[How then to him] that accepteth not the persons of princes, nor regardeth the rich man more than the poor? for they are all the work of his hands.
20 Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül!
In a moment they die, even at midnight the people are convulsed and pass away; and the strong are taken away without hand.
21 Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.
For his eyes are upon the ways of man, and he seeth all his steps.
22 Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő;
There is no darkness, nor shadow of death, where the workers of iniquity may hide themselves.
23 Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!
For he doth not long consider a man, to bring him before God in judgment.
24 Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.
He breaketh in pieces mighty men without inquiry, and setteth others in their stead;
25 Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.
Since he knoweth their actions; and he overthroweth [them] in the night, and they are crushed.
26 Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják.
He striketh them as wicked men in the open sight of others,
27 A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,
Because they have turned back from him, and would consider none of his ways;
28 Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja.
So that they cause the cry of the poor to come unto him, and he heareth the cry of the afflicted.
29 Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt;
When he giveth quietness, who then will disturb? and when he hideth [his] face, who shall behold him? and this towards a nation, or towards a man alike;
30 Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek.
That the ungodly man reign not, that the people be not ensnared.
31 Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;
For hath he said unto God, I bear [chastisement], I will not offend;
32 A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!
What I see not, teach thou me; if I have done wrong, I will do so no more?
33 Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!
Shall he recompense according to thy mind? for thou hast refused [his judgment]; for thou so choosest, and not I; speak then what thou knowest.
34 Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:
Men of understanding will say to me, and a wise man who heareth me:
35 Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.
Job hath spoken without knowledge, and his words were not with intelligence.
36 Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!
Would that Job may be tried unto the end, because of [his] answers after the manner of evil men!
37 Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.
For he addeth rebellion unto his sin, he clappeth [his hands] among us, and multiplieth his words against God.

< Jób 34 >