Jób 33
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
“Na afei, Hiob, tie me nsɛm; yɛ aso ma biribiara a mɛka.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Merebebue mʼano; me nsɛm aba me tɛkrɛma so.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Me nsɛm fi koma a ɛteɛ mu; na mʼano de ahonim pa ka nea minim.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
Onyankopɔn Honhom na abɔ me; Otumfo no home ma me nkwa.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
Sɛ wubetumi a, ma me mmuae; siesie wo ho, na ka si mʼanim.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Wo ne me nyinaa yɛ pɛ wɔ Onyankopɔn anim; me nso wɔbɔɔ me fii dɔte mu.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Ɛnsɛ sɛ wusuro me, na ɛnsɛ sɛ me nsa yɛ den wɔ wo so.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
“Nanso woaka ama mate, mete saa nsɛm no, na wokae se,
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
‘Meyɛ kronkron na minni bɔne; me ho tew na afɔdi biara nni me ho.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Nanso Onyankopɔn anya me ho mfomso wafa me sɛ ne tamfo.
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
Ɔde me nan hyɛ mpokyerɛ mu; na nʼani wɔ mʼakwan nyinaa so.’
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
“Nanso meka mekyerɛ wo se, eyi mu de woayɛ mfomso, efisɛ Onyankopɔn so sen ɔdesani.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Na adɛn nti na wunwiinwii hyɛ no sɛ ommua onipa nsɛm biara ana?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Nanso Onyankopɔn kasa wɔ akwan ahorow so, na ebia nnipa nte.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
Ɔkasa wɔ daeso ne anadwo anisoadehu mu, bere a nna afa nnipa na wɔada hatee wɔ wɔn mpa so no,
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
otumi kasa gu wɔn asom na ɔde kɔkɔbɔ yi wɔn hu,
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
sɛ ɔbɛdan onipa afi nneyɛe bɔne ho na watwe no afi ahantan ho,
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
sɛ ɔmma ne kra nkɔ amoa mu na ɔnhwere ne nkwa wɔ afoa ano.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
Anaasɛ wotumi de mpa so yaw twe onipa aso nnompe mu yaw a ennyae da,
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
kosi sɛ ne kɔn nnɔ aduan na ne kra nso po aduan a ɛyɛ akɔnnɔ pa ara;
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
ɔfɔn yɛ basaa, na ne nnompe a anka ɛho akata no, ho da hɔ.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
Ne kra bɛn ɔda, na ne nkwa bɛn owu abɔfo.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
“Nanso sɛ ɔbɔfo bi wɔ nʼafa sɛ odimafo a, ɛyɛ apem mu baako, na ɔbɛkyerɛ no nea eye ma no,
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
obehu no mmɔbɔ na waka se, ‘Munnyaa no na wankɔ ɔda mu; na manya mpatade ama no,’
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
afei ne were yɛ foforo sɛ abofra; na esi ne dedaw mu yɛ sɛ mmerantebere mu de.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
Ɔbɔ Onyankopɔn mpae na onya adom fi ne hɔ, ohu Onyankopɔn anim na ɔde ahosɛpɛw teɛ mu; na Onyankopɔn gye no bio sɛ ɔtreneeni.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Afei ɔba nnipa mu bɛka se, ‘Meyɛɛ bɔne na mekyeaa nea ɛteɛ, nanso mannya nea ɛfata me.
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
Ogyee me kra na wamma no ankɔ ɔda mu, enti mɛtena ase na madi hann no mu dɛ.’
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
“Onyankopɔn yɛ eyinom nyinaa ma onipa, mprenu ne ne mprɛnsa so,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
sɛnea ne kra renkɔ ɔda mu, na nkwa hann no ahyerɛn ne so.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
“Yɛ aso, Hiob, na tie me; yɛ dinn na menkasa.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
Na sɛ wowɔ biribi ka a, bua me; kasa, na mepɛ sɛ wobu wo bem.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Sɛ ɛnte saa nso a, ɛno de tie me. Yɛ dinn na mɛkyerɛ wo nyansa.”
