Jób 33
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Por tanto oye ahora, Job, mis razones, y escucha todas mis palabras.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
He aquí, ahora yo abriré mi boca, y mi lengua hablará en mi garganta.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Mis razones declararán la rectitud de mi corazón, y mis labios hablarán pura sabiduría.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
El Espíritu de Dios me hizo, y la inspiración del Omnipotente me dio vida.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
Si pudieres, respóndeme: dispón, está delante de mí.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Heme aquí a mí en lugar de Dios, conforme a tu dicho: de lodo soy yo también formado.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
He aquí que mi terror no te espantará, ni mi mano se agravará sobre ti.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
De cierto tú dijiste a mis oídos, y yo oí la voz de tus palabras:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
Yo soy limpio, y sin rebelión: yo soy inocente, y no hay maldad en mí;
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
He aquí que él buscó achaques contra mí, y me tiene por su enemigo;
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
Puso mis pies en el cepo, y guardó todas mis sendas.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
He aquí en esto no has hablado justamente: responderte he, que mayor es Dios que el hombre.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
¿Por qué tomaste pleito contra él? porque él no dirá todas sus palabras.
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Antes en una o en dos maneras hablará Dios al que no ve.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
Por sueño de visión nocturna, cuando el sueño cae sobre los hombres, cuando se adormecen sobre el lecho;
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Entonces revela al oído de los hombres; y les señala su castigo;
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
Para quitar al hombre de la mala obra, y apartar del varón la soberbia.
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
Así detendrá su alma de corrupción, y su vida de ser pasada a cuchillo.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
También sobre su cama es castigado con dolor fuertemente, en todos sus huesos:
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
Que le hace que su vida aborrezca el pan, y su alma la comida suave.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
Su carne desfallece sin verse; y sus huesos, que antes no se veían, serán levantados.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
Y su alma se acercará del sepulcro, y su vida, de los matadores.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
Si hubiere cerca de él algún elocuente anunciador muy escogido, que anuncie al hombre su justicia,
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
Que le diga: que Dios tuvo misericordia de él, que le libró de descender al sepulcro, que halló redención.
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
Su carne se enternecerá más que de un niño, y volverá a los días de su mocedad.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
Orará a Dios, y amarle ha; y verá su faz con júbilo: y él dará al hombre el pago de su justicia.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Él mira sobre los hombres; y el que dijere: Pequé, y pervertí lo recto, y no me ha aprovechado:
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
Dios redimirá su alma, que no pase al sepulcro, y su vida se verá en luz.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
He aquí, todas estas cosas hace Dios dos, tres veces con el hombre.
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
Para apartar su alma del sepulcro, y para ilustrarle con la luz de los vivientes.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Escucha, Job, y óyeme: calla, y yo hablaré:
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
Y si hubiere palabras, respóndeme: habla, porque yo te quiero justificar.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Y si no, óyeme tú a mí: calla, y enseñarte he sabiduría.
