< Jób 33 >

1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
“Escucha ahora, oh Job, mi palabra, y a todos mis argumentos presta oído.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
He aquí que abro mi boca; se mueve mi lengua para formar palabras en mi paladar.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Lo que diré viene de un corazón recto, mis labios profieren la pura verdad.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
El Espíritu de Dios me hizo, y el soplo del Omnipotente me dio vida.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
Respóndeme, si puedes; prepárate para (contender) conmigo; tente dispuesto.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Mira, yo soy creatura de Dios, igual que tú; también yo fui formado del barro.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Por eso nada tienes que temer de mí, ni te abrumará el peso de mi persona.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Ahora bien, tú has dicho oyéndolo yo —bien escuché el son de tus palabras—:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
«Inocente soy, sin pecado, limpio soy, no hay iniquidad en mí.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Pero Él busca pretextos contra mí, me considera como enemigo suyo;
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
pone en el cepo mis pies, observa todos mis pasos.»
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Precisamente en esto no tienes razón; te lo explicaré. Si Dios es más grande que el hombre,
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
¿por qué contiendes con Él, ya que Él no da cuenta de ninguno de sus actos?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Porque de una manera habla Dios, y también de otra, pero (el hombre) no le hace caso.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
En sueños, en visiones nocturnas, cuando cae letargo sobre los hombres, recostados en sus camas,
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
entonces Él abre el oído del hombre, y le instruye en forma secreta,
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
para apartarle de su obra. Así le retrae de la soberbia,
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
salva su alma de la perdición, y su vida del filo de la espada.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
Corrige también al hombre con dolores en su lecho, y con continua angustia dentro de sus huesos;
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
de modo que tiene asco del pan y del bocado más exquisito.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
Vase consumiendo su carne hasta desaparecer, y aparecen sus huesos que no se veían.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
Se acerca su vida al sepulcro, y su existencia a los que la quitan.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
Pero si hay para él un ángel, un intercesor de entre mil, que explique al hombre su deber;
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
y que se compadezca de él y diga (a Dios): «Líbrale para que no baje al sepulcro; yo he hallado el rescate (de su alma).»
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
Entonces se vuelve más fresca que la de un niño su carne; será como en los días de su juventud;
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
implora a Dios, y Este le es propicio. Así contemplará con júbilo su rostro, y (Dios) le devuelve su justicia.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Cantará entonces entre los hombres, y dirá: «Yo había pecado, había pervertido la justicia, y no me fue retribuido según merecía;
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
pues Él me libró del paso al sepulcro, y mi alma ve todavía la luz.»
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Mira, todo esto hace Dios, dos y aun tres veces con el hombre,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
a fin de retraerlo de la muerte, y alumbrarlo con la luz de la vida.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Atiende, Job; escúchame; calla, que yo hablaré.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
Si tienes algo que decir, respóndeme; habla, pues mi deseo es verte justo.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Si no, escúchame en silencio, y yo te enseñaré sabiduría.”

< Jób 33 >