Jób 33
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Zatorej Job, prosim te, prisluhni mojim govorom in prisluhni vsem mojim besedam.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Glej, sedaj sem odprl svoja usta, moj jezik je spregovoril v mojih ustih.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Moje besede bodo iz iskrenosti mojega srca in moje ustnice bodo jasno izgovarjale spoznanje.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
Božji Duh me je naredil in dih Vsemogočnega mi je dal življenje.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
Če mi lahko odgovoriš, uredi svoje besede pred menoj. Vstani.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Glej, jaz sem glede na tvojo željo namesto Boga. Tudi jaz sem oblikovan iz ila.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Glej, moja strahota te ne bo prestrašila niti ne bo moja roka težka na tebi.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Zagotovo si govoril v mojem slišanju in slišal sem glas tvojih besed, rekoč:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
›Čist sem, brez prestopka, nedolžen sem niti v meni ni krivičnosti.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Glej, zoper mene najde priložnosti, šteje me za svojega sovražnika,
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
moja stopala polaga v klade, zaznamuje vse moje steze.‹
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Glej, v tem nisi pravičen. Odgovoril ti bom, da je Bog večji kakor človek.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Zakaj se prepiraš zoper njega? Kajti on ne daje računa o katerikoli izmed svojih zadev.
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Kajti Bog govori enkrat, da, dvakrat, vendar človek tega na zazna.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
V sanjah in v videnju ponoči, ko na ljudi pade globoko spanje, v dremanjih na postelji.
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Takrat on odpira ljudem ušesa in pečati njihovo poučevanje,
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
da bi lahko odvrnil človeka od njegovega namena in pred človekom skril ponos.
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
Njegovo dušo zadržuje pred jamo in njegovo življenje pred pogubo z mečem.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
Okaran je tudi z bolečino na svoji postelji in množica njegovih kosti z močno bolečino,
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
tako da njegovo življenje prezira kruh in njegova duša okusno hrano.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
Njegovo meso je použito, da ga ni moč videti in njegove kosti, ki jih ni bilo videti, štrlijo ven.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
Da, njegova duša se približuje grobu in njegovo življenje k uničevalcem.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
Če bo z njim poslanec, tolmač, eden med tisočimi, da pokaže človeku njegovo poštenost,
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
potem mu je on milostljiv in pravi: ›Osvobodi ga pred pogrezanjem dol k jami. Našel sem odkupnino.‹
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
Njegovo meso bo mladostnejše kakor otrokovo. Vrnil se bo k dnem svoje mladosti.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
Molil bo k Bogu in mu bo naklonjen in z radostjo bo videl njegov obraz, kajti človeku bo povrnil njegovo pravičnost.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
On pogleda na ljudi in če kdorkoli reče: ›Grešil sem in izkrivljal to, kar je bilo pravilno, pa mi to ni koristilo,
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
bo njegovo dušo osvobodil pred pogrezanjem v jamo in njegovo življenje bo videlo svetlobo.‹
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Glej, vse te stvari Bog pogosto dela s človekom,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
da njegovo dušo privede nazaj iz jame, da bi bil razsvetljen s svetlobo živih.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Dobro pazi, oh Job, prisluhni mi. Umolkni in jaz bom govoril.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
Če mi imaš karkoli reči, mi odgovori. Govori, kajti želim te opravičiti.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Če ne, mi prisluhni. Umolkni in učil te bom modrosti.«
