Jób 33
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Но послушай, Иове, словес моих и беседу мою внуши:
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
се бо, отверзох уста моя, и возглагола язык мой:
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
чисто сердце мое во словесех, разум же устну моею чистая уразумеет:
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
Дух Божий сотворивый мя, дыхание же Вседержителево поучающее мя:
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
аще можеши, даждь ми ответ к сим: потерпи, стани противу мене, и аз противу тебе.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
От брения сотворен еси ты, якоже и аз: от тогожде сотворения есмы:
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
не страх мой тя смятет, ниже рука моя тяжка будет на тя.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Обаче рекл еси во ушы мои, и глас глагол твоих услышах, занеже глаголеши:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
чист есмь аз, не согрешая, непорочен же есмь, ибо не беззаконновах:
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
зазор же на мя обрете и мнит мя, яко противника Себе:
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
вложи же ногу мою в древо и надсмотрял пути моя вся.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Како бо глаголеши, яко прав есмь, и не послуша мене? Вечен бо есть, иже над земными.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Глаголеши бо: чесо ради правды моея не услыша всяко слово?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Единою бо возглаголет Господь, второе же во сне, или в поучении нощнем,
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
или, яко егда нападает страх лют на человеки, во дреманиих на ложи:
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
тогда открыет ум человеческий, виденьми страха тацеми их устрашит,
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
да возвратит человека от неправды, тело же его от падения избави,
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
пощаде же душу его от смерти, еже не пасти ему на брани.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
Паки же обличи его болезнию на ложи и множество костей его разслаби:
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
всякаго же брашна пшенична не возможет прияти, а душа его яди хощет,
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
дондеже согниют плоти его, и покажет кости его тощя:
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
приближися же на смерть душа его, и живот его во аде. (questioned)
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
Аще будет тысяща Ангел смертоносных, един от них не уязвит его: аще помыслит сердцем обратитися ко Господу, повесть же человеку свой зазор, и безумие свое покажет,
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
заступит е, еже не впасти ему в смерть, обновит же тело его якоже повапление на стене, кости же его исполнит мозга:
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
умягчит же его плоть якоже младенца, и устроит его возмужавша в человецех.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
Помолится же ко Господу и прият им будет, внидет же лицем веселым со исповеданием, воздаст же человеком правду свою.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Посем тогда зазрит человек сам себе, глаголя: яковая содевах? И не по достоинству истяза мя, о нихже согреших:
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
спаси душу мою, еже не внити во истление, и жизнь моя свет узрит.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Се, сия вся творит Крепкий (Бог) пути три с мужем:
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
но избави душу мою от смерти, да живот мой во свете хвалит его.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Внимай, Иове, и послушай мене, премолчи, и аз возглаголю:
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
и аще тебе суть словеса, отвещай ми: глаголи, хощу бо оправдитися тебе:
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
аще же ни, ты послушай мене, умолчи, и научу тя премудрости.
