Jób 33
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Nun aber, Hiob, höre doch meine Reden, und nimm zu Ohren alle meine Worte.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Siehe doch, ich habe meinen Mund aufgetan, meine Zunge redet in meinem Gaumen.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Meine Worte sollen die Geradheit meines Herzens sein, und was meine Lippen wissen, sollen sie rein heraussagen.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
Der Geist Gottes [El] hat mich gemacht, und der Odem des Allmächtigen belebt mich.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
Wenn du kannst, so antworte mir; rüste dich vor mir, stelle dich!
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Siehe, ich bin Gottes, [El] wie du; vom Tone abgekniffen bin auch ich.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Siehe, mein Schrecken wird dich nicht ängstigen, und mein Druck wird nicht schwer auf dir lasten.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Fürwahr, du hast vor meinen Ohren gesprochen, und ich hörte die Stimme der Worte:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
Ich bin rein, ohne Übertretung; ich bin makellos, und keine Ungerechtigkeit ist an mir.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Siehe, er erfindet Feindseligkeiten wider mich; er hält mich für seinen Feind.
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
Er legt meine Füße in den Stock, beobachtet alle meine Pfade. -
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Siehe, darin hast du nicht recht, antworte ich dir; denn Gott ist erhabener als ein Mensch.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Warum hast du wider ihn gehadert? Denn [O. wider ihn, daß er?] über all sein Tun gibt er keine Antwort. [O. daß er keine seiner [des Menschen] Worte beantwortet?]
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Doch in einer Weise redet Gott [El] und in zweien, ohne daß man es beachtet.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
Im Traume, im Nachtgesicht, wenn tiefer Schlaf die Menschen befällt, im Schlummer auf dem Lager:
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
dann öffnet er das Ohr der Menschen und besiegelt die Unterweisung, die er ihnen gibt, [W. ihre Unterweisung]
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
um den Menschen von seinem Tun abzuwenden, und auf daß er Übermut vor dem Manne verberge;
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
daß er seine Seele zurückhalte von der Grube, und sein Leben vom Rennen ins Geschoß. [Eig. Speer, Wurfspieß; so auch Kap. 36,12]
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
Auch wird er gezüchtigt mit Schmerzen auf seinem Lager und mit beständigem Kampf in seinen Gebeinen.
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
Und sein Leben verabscheut das Brot, und seine Seele die Lieblingsspeise;
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
sein Fleisch zehrt ab, daß man es nicht mehr sieht, und entblößt sind seine Knochen, die nicht gesehen wurden;
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
und seine Seele nähert sich der Grube, und sein Leben den Würgern. [Eig. den Tötenden]
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
Wenn es nun für ihn einen Gesandten gibt, einen Ausleger, einen aus tausend, um dem Menschen seine Geradheit kundzutun, [d. h. um ihn zur Erkenntnis und zum Selbstgericht zu führen]
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
so wird er sich seiner erbarmen und sprechen: Erlöse ihn, daß er nicht in die Grube hinabfahre; ich habe eine Sühnung [O. ein Lösegeld; wie Kap. 36,18] gefunden.
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
Sein Fleisch wird frischer sein als in der Jugend; [O. wird strotzen von Jugendfrische] er wird zurückkehren zu den Tagen seiner Jünglingskraft.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
Er wird zu Gott flehen, und Gott [Eig. er] wird ihn wohlgefällig annehmen, und er wird sein Angesicht schauen mit Jauchzen; und Gott [El] wird dem Menschen seine Gerechtigkeit vergelten.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Er wird vor den Menschen singen und sagen: Ich hatte gesündigt und die Geradheit verkehrt, und es ward mir nicht vergolten;
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
er hat meine Seele erlöst, daß sie nicht in die Grube fahre, und mein Leben erfreut sich des Lichtes [Eig. sieht seine Lust an dem Lichte.]
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Siehe, das alles tut Gott [El] zwei-, dreimal mit dem Manne,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
um seine Seele abzuwenden von der Grube, daß sie erleuchtet werde von dem Lichte der Lebendigen.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Merke auf, Hiob, höre mir zu; schweige, und ich will reden.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
Wenn du Worte hast, so antworte mir; rede, denn ich wünsche dich zu rechtfertigen.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Wenn nicht, so höre du mir zu; schweige, und ich werde dich Weisheit lehren.
