Jób 33
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Mais toi, ô Job, écoute mes discours, et prête l'oreille à toutes mes paroles.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Voici, j'ouvre la bouche, ma langue parle en mon palais.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Mes paroles exprimeront la droiture de mon cœur; mes lèvres diront franchement ce que je sais.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
C'est l'Esprit de Dieu qui m'a fait; c'est le souffle du Tout-Puissant qui m'a donné la vie.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
Si tu le peux, réponds-moi; résiste-moi en face, et tiens-toi bien.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Voici, je suis ton égal devant Dieu; j'ai été tiré de la boue, moi aussi.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Voici, ma terreur ne te troublera point, et ma majesté ne pèsera pas sur toi.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Vraiment, tu as dit à mes oreilles, et j'ai entendu le son de tes paroles:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
Je suis pur, sans péché; je suis net, et il n'y a point d'iniquité en moi.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Voici, Dieu me cherche querelle, il me tient pour son ennemi;
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
Il met mes pieds dans les ceps, il surveille tous mes mouvements.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Voici, en cela, tu n'as pas été juste, te répondrai-je; car Dieu est plus grand que l'homme.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Pourquoi as-tu plaidé contre lui? Il ne rend pas compte de ce qu'il fait.
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Dieu parle cependant une fois, deux fois, mais on n'y prend pas garde;
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
En songe, par des visions nocturnes, quand le sommeil tombe sur les humains, pendant qu'ils dorment sur leur couche;
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Alors il ouvre l'oreille de l'homme, et il met le sceau sur ses réprimandes,
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
Afin de détourner l'homme de son œuvre, et d'éloigner de lui l'orgueil,
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
Afin de préserver son âme de la fosse, et sa vie de l'épée.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
L'homme est aussi châtié par des douleurs, sur son lit, par l'agitation continuelle de ses os.
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
Alors sa vie prend en horreur le pain, et son âme les mets les plus désirés.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
Sa chair se consume et disparaît; ses os qu'on ne voyait pas, sont mis à nu.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
Son âme approche de la fosse, et sa vie de ceux qui font mourir.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
S'il y a pour cet homme quelque ange médiateur, un entre mille, pour lui faire connaître ce qu'il doit faire,
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
Alors Dieu prend pitié de lui, et dit: “Rachète-le; qu'il ne descende pas dans la fosse; j'ai trouvé une rançon! “
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
Sa chair prend plus de fraîcheur que dans son enfance; il revient aux jours de sa jeunesse.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
Il supplie Dieu, et Dieu lui est favorable. Il lui fait contempler avec joie sa face, et il lui rend sa justice.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Il chante au milieu des hommes, et il dit: “J'avais péché, j'avais violé la justice, et ma peine n'a pas égalé ma faute.
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
Il a racheté mon âme, afin qu'elle ne passât point dans la fosse, et ma vie voit encore la lumière! “
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Voilà ce que Dieu fait deux, trois fois, envers l'homme,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
Pour ramener son âme de la fosse, pour qu'elle soit éclairée de la lumière des vivants.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Sois attentif, Job, écoute-moi! Tais-toi, et je parlerai.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
Si tu as quelque chose à dire, réponds-moi; parle, car je désire te justifier.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Sinon, écoute-moi; tais-toi, et je t'enseignerai la sagesse.
