Jób 33
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
But, in very deed, hear, I pray thee, Job, my discourse, and, to all my words, give thou ear.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Lo! I pray thee, I have opened my mouth, My tongue, with my palate, hath spoken,
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Mine utterances come straight from mine own heart, and, what I know, my lips have truly spoken;
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
The spirit of GOD, hath made me, and, the inspiration of the Almighty, giveth me life.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
If thou art able to answer me, Set in order before me—take thy stand!
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Lo! I am like thyself toward GOD, From clay, have I been nipped off, even I!
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Lo! my terror, will not startle thee, nor, my hand, upon thee, be heavy.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
But thou hast spoken in mine ears, and, the sound of words, I heard: —
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
Pure am, I, without transgression, —Clean am, I, and have no iniquity;
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Lo! occasions of hostility, would he find against me, He counteth me an enemy to him;
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
He putteth—in the stocks—my feet, He watcheth all my paths.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Lo! in this, thou hast not been right—let me answer thee, For, GOD, is greater than, man.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Wherefore, against him, hast thou contended? For, with none of his reasons, will he respond.
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
For, in one way, GOD may speak, —and, in a second way, one may not heed it: —
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
In a dream, a vision of the night, when a deep sleep falleth upon men, in slumberings upon the bed,
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Then, uncovereth he the ear of men, and, on their correction, affixeth a seal;
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
To turn a son of earth from his deed, while yet, pride, from man he concealeth:
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
He keepeth back his said from the pit, and his life from passing away by a weapon.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
Or he is chastised with pain, upon his bed, and, the strife of his bones, is unceasing!
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
So that his life maketh loathsome [his] food, and his soul, dainty meat;
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
His flesh wasteth away out of sight, and bared are the bones once unseen;
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
So doth his soul draw near to the pit, and his life to the inflicters of death:
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
If there hath been near him a messenger who could interpret—one of a thousand, to declare to the son of earth His uprightness,
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
Then hath he shewed him favour, and said, Set him free from going down to the pit, I have found a price of redemption!
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
His flesh hath been made fresher than a child’s, he hath returned to the days of his youth;
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
He made supplication unto GOD, who hath accepted him, and he hath beheld his face with a shout of triumph, Thus hath he given back to man his righteousness.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
He sang before men, and said, I sinned, and, uprightness, I perverted, yet he requited me not;
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
He hath ransomed my soul from passing away into the pit, —and, my life, in the light, shall have vision.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Lo! a these things, doth GOD work, two ways, three, with a man;
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
To bring back his soul from the pit, to enlighten with the light of the living.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Mark well, O Job, and hearken to me, Be silent, and, I, will speak:
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
If there is anything to say, reply to me, Speak, for I desire to justify thee;
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
If not, do, thou, hearken unto me, Be silent, that I may teach thee wisdom.
