Jób 33
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Howbeit, Job, I pray thee, hear my speech, and hearken to all my words.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Behold now, I have opened my mouth, my tongue hath spoken in my mouth.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
My words [shall utter] the uprightness of my heart: and that which my lips know they shall speak sincerely.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
The spirit of God hath made me, and the breath of the Almighty giveth me life.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
If thou canst, answer thou me; set [thy words] in order before me, stand forth.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Behold, I am toward God even as thou art: I also am formed out of the clay.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Behold, my terror shall not make thee afraid, neither shall my pressure be heavy upon thee.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Surely thou hast spoken in mine hearing, and I have heard the voice of [thy] words, [saying],
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
I am clean, without transgression; I am innocent, neither is there iniquity in me:
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Behold, he findeth occasions against me, he counteth me for his enemy;
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
He putteth my feet in the stocks, he marketh all my paths.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Behold, I will answer thee, in this thou art not just; for God is greater than man.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Why dost thou strive against him? for he giveth not account of any of his matters.
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
For God speaketh once, yea twice, [though man] regardeth it not.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
In a dream, in a vision of the night, when deep sleep falleth upon men, in slumberings upon the bed;
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Then he openeth the ears of men, and sealeth their instruction,
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
That he may withdraw man [from his] purpose, and hide pride from man;
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
He keepeth back his soul from the pit, and his life from perishing by the sword.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
He is chastened also with pain upon his bed, and with continual strife in his bones:
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
So that his life abhorreth bread, and his soul dainty meat.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
His flesh is consumed away, that it cannot be seen; and his bones that were not seen stick out.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
Yea, his soul draweth near unto the pit, and his life to the destroyers.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
If there be with him an angel, an interpreter, one among a thousand, to shew unto man what is right for him;
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
Then he is gracious unto him, and saith, Deliver him from going down to the pit, I have found a ransom.
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
His flesh shall be fresher than a child’s; he returneth to the days of his youth:
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
He prayeth unto God, and he is favourable unto him; so that he seeth his face with joy: and he restoreth unto man his righteousness.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
He singeth before men, and saith, I have sinned, and perverted that which was right, and it profited me not:
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
He hath redeemed my soul from going into the pit, and my life shall behold the light.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Lo, all these things doth God work, twice, [yea] thrice, with a man,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
To bring back his soul from the pit, that he may be enlightened with the light of the living.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Mark well, O Job, hearken unto me: hold thy peace, and I will speak.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
If thou hast any thing to say, answer me: speak, for I desire to justify thee.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
If not, hearken thou unto me: hold thy peace, and I will teach thee wisdom.
