< Jób 33 >
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Hear therefore, O Job, my speeches, and hearken to all my words.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Behold now I have opened my mouth, let my tongue speak within my jaws.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
My words are from my upright heart, and my lips shall speak a pure sentence.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
The spirit of God made me, and the breath of the Almighty gave me life.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
If thou canst, answer me, and stand up against my face.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Behold God hath made me as well as thee, and of the same clay I also was formed.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
But yet let not my wonder terrify thee, and let not my eloquence be burdensome to thee.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Now thou has said in my hearing, and I have heard the voice of thy words:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
I am clean, and without sin: I am unspotted, and there is no iniquity in me.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Because he hath found complaints against me, therefore he hath counted me for his enemy.
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
He hath put my feet in the stocks, he hath observed all my paths.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Now this is the thing in which thou art not justified: I will answer thee, that God is greater than man.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Dost thou strive against him, because he hath not answered thee to all words?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
God speaketh once, and repeateth not the selfsame thing the second time.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
By a dream in a vision by night, when deep sleep falleth upon men, and they are sleeping in their beds:
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Then he openeth the ears of men, and teaching instructeth them in what they are to learn.
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
That he may withdraw a man from the things he is doing, and may deliver him from pride.
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
Rescuing his soul from corruption: and his life from passing to the sword.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
He rebuketh also by sorrow in the bed, and he maketh all his bones to wither.
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
Bread becometh abominable to him in his life, and to his soul the meat which before he desired.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
His flesh shall be consumed away, and his bones that were covered shall be made bare.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
His soul hath drawn near to corruption, and his life to the destroyers.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
If there shall be an angel speaking for him, one among thousands, to declare man’s uprightness,
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
He shall have mercy on him, and shall say: Deliver him, that he may not go down to corruption: I have found wherein I may be merciful to him.
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
His flesh is consumed with punishment, let him return to the days of his youth.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
He shall pray to God, and he will be gracious to him: and he shall see his face with joy, and he will render to man his justice.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
He shall look upon men, and shall say: I have sinned, and indeed I have offended, and I have not received what I have deserved.
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
He hath delivered his soul from going into destruction, that it may live and see the light.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Behold, all these things God worketh three times within every one.
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
That he may withdraw their souls from corruption, and enlighten them with the light of the living.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Attend, Job, and hearken to me: and hold thy peace, whilst I speak.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
But if thou hast any thing to say, answer me, speak: for I would have thee to appear just.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
And if thou have not, hear me: hold thy peace, and I will teach thee wisdom.