< Jób 33 >
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Og Job, hør dog nu min Tale, og vend dine Øren til alle mine Ord!
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Se nu, jeg har opladt min Mund, min Tunge taler allerede ved min Gane.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Mine Taler skulle udsige mit Hjertes Oprigtighed, og mine Læber skulle udtale rent det, som jeg ved.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
Guds Aand har skabt mig, og den Almægtiges Aande gør mig levende.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
Dersom du kan, saa giv mig Svar; rust dig for mit Ansigt og fremstil dig!
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Se, jeg er ligesom du over for Gud, ogsaa jeg er dannet af Ler.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Se, Rædsel for mig skal ikke forfærde dig, og intet Tryk fra mig skal være svart over dig.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Men du sagde for mine Øren, og jeg hørte Talen, som lød:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
Jeg er ren, uden Overtrædelse, jeg er skyldfri, og der er ingen Misgerning hos mig.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Se, han har fundet paa Fjendtligheder imod mig, han agter mig for sin Modstander;
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
han har lagt mine Fødder i Stok, han tager Vare paa alle mine Stier.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Se, heri har du ikke Ret! jeg vil svare dig; thi Gud er for høj for et Menneske.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Hvorfor har du trættet med ham, fordi han ikke gør dig Regnskab for nogen af sine Gerninger?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Men Gud taler een Gang og anden Gang; man agter ikke derpaa.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
I Drøm, i Syn om Natten, naar den dybe Søvn falder paa Folk, naar de slumre paa Sengen,
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
da aabner han Menneskenes Øren, og besegler Formaningen til dem
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
for at bortdrage Mennesket fra hans Idrætter og for at fjerne Hovmodet fra Manden,
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
for at spare hans Sjæl fra Graven og hans Liv fra at omkomme ved Sværd.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
Han straffes ogsaa med Pine paa sit Leje og med vedholdende Uro i hans Ben,
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
saa at hans Liv væmmes ved Brød og hans Sjæl ved lækker Mad;
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
hans Kød fortæres, saa man ikke kan se det, og hans Ben hensmuldre og ses ikke;
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
og hans Sjæl kommer nær til Graven og hans Liv nær til de dræbende Magter.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
Dersom der da er en Engel, en Talsmand, hos ham, en af de tusinde, til at kundgøre Mennesket hans rette Vej:
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
Saa skal Gud forbarme sig over ham og sige: Befri ham, at han ikke farer ned i Graven; jeg har faaet Løsepenge;
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
da skal hans Kød blive kraftigt mere end i den unge Alder; sin Ungdoms Dage skal han faa igen.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
Han skal bede til Gud, og denne skal være ham naadig, og han skal se hans Ansigt med Frydeskrig, og han skal gengive Mennesket hans Retfærdighed.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Han skal synge for Mennesker og sige: Jeg har syndet og forvendt Retten; men det er ikke blevet mig gengældt.
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
Han har befriet min Sjæl, at den ikke farer ned i Graven, og mit Liv skal se paa Lyset.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Se, alle disse Ting gør Gud to, tre Gange ved en Mand
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
for at føre hans Sjæl tilbage fra Graven, at den maa beskinnes af de levendes Lys.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Mærk det, Job! hør mig; ti stille, og jeg vil tale.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
Har du noget at sige, da giv mig Svar; tal, thi jeg har Lyst til at give dig Ret.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Men har du intet, da hør du paa mig; ti stille, saa vil jeg lære dig Visdom!