Jób 33
1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Job, ka olthui hnatun dae lamtah ka ol boeih he hnakaeng thil laeh.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Ka ka ong coeng he. Ka ka khuikah ka lai loh a thui.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
Ka ol he ka lungbuei dueng lamkah tih ka hmuilai kah mingnah loh cimphan la a thui.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
Pathen Mueihla loh kai n'saii tih Tlungthang kah hiil loh kai n'hing sak.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
Kai thuung hamla na coeng mak atah tawn uh lamtah ka mikhmuh ah pai laeh.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Pathen taengah kai he nang ka bangla ka om tih kai khaw dikpo lamkah ni m'pet.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Kai he mueirhih moenih nang n'let sak mako. Ka kut long khaw nang n'nan thil mahpawh.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Tedae ka hna ah na thui tih olthui ol khaw ka yaak.
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
“Ka cil tih boekoek ka khueh moenih. Ka caih tih kai taengah thaesainah om moenih.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Te cakhaw kai taengkah noihhainah a hmuh vaengah kai amah kah thunkha bangla a moeh.
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
Ka kho he hloong dongah a buen tih ka caehlong boeih a dawn,” na ti.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Tedae na tang moenih he. Pathen he hlanghing lakah a len dongah nang te kan doo.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Balae tih amah te na ho. A ol te boeih n'doo moenih ta.
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Pathen loh pakhat la a thui dae a hmuhming pawt atah hnavoei la a thui.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
Ih loh hlang a hnah vaengkah khoyin olphong mueimang ah khaw, thingkong dongkah a ngam vaengah khaw,
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Hlang hna te a khui sak tih amih kah rhalrhingnah neh a daeng pah.
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
Hlang loh a khoboe lamkah a nong sak tih hlang lamkah koevoeinah a khuk pah.
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
A hinglu te vaam khui lamloh, a hingnah te pumcumnah loh a paan khui lamkah a hoeptlang.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
A thingkong dongah nganboh neh a tluung tih tuituknah loh a rhuhrhong boeih te phat a thuek pah.
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
A hingnah loh buh te khaw a hinglu loh hoehhamnah maeh khaw a lawt pah.
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
A saa te caphoei cuk bangla mueihmuh ah a khah tih a rhuh a hmuh pawt khaw a ming sak.
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
A hinglu loh vaam khuila, a hingnah te aka duek rhoek taengla pawk.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
Anih kah duengnah te hlang taengah aka puen la thawngkhat lamkah pakhat ngawn tah amah taengah puencawn oldoe om khaming.
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
Te dongah anih te a rhen mai vetih, 'Tlansum ka dang tih hlan kah aka suntla khui lamloh anih he doek laeh,’ ti mai koinih.
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
A saa te camoe bangla noe vetih a cacawn tue vaengkah bangla saibawn suidae.
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
Pathen taengah a thangthui vanbangla anih te a moeithen ta. A maelhmai te tamlung neh a hmuh vaengah tah anih te hlanghing taengah duengnah neh a mael sak.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Hlang rhoek taengla a mae tih, “Ka tholh tih a thuem te a paihaeh sak dae kai taengah n'yook sak moenih.
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
Kamah hinglu, hinglu van tah hlan a paan khui lamloh a lat. Te dongah ka hingnah neh a hingnah loh vangnah te hmu saeh.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
He boeih he Pathen loh hlang taengah voei nit voei thum a saii ne.
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
Hlan khui lamkah a hinglu te hingnah khosae neh tue hamla a mael sak.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Job nang hnatung lamtah kai ol he hnatun. Hilphah lamtah kai loh kan thui eh.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
Kai nan thuung ham ol a om atah thui lah. Nang tang sak ham ka ngaih dongah ni.
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Kai taengkah he na hnatun pawt atah hilphah lamtah nang te cueihnah kan cang sak bitni,” a ti nah.
