Jób 32
1 Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
omiserunt autem tres viri isti respondere Iob eo quod iustus sibi videretur
2 Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
et iratus indignatusque Heliu filius Barachel Buzites de cognatione Ram iratus est autem adversus Iob eo quod iustum se esse diceret coram Deo
3 De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
porro adversum amicos eius indignatus est eo quod non invenissent responsionem rationabilem sed tantummodo condemnassent Iob
4 Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
igitur Heliu expectavit Iob loquentem eo quod seniores se essent qui loquebantur
5 De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
cum autem vidisset quod tres respondere non potuissent iratus est vehementer
6 És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
respondensque Heliu filius Barachel Buzites dixit iunior sum tempore vos autem antiquiores idcirco dimisso capite veritus sum indicare vobis meam sententiam
7 Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
sperabam enim quod aetas prolixior loqueretur et annorum multitudo doceret sapientiam
8 Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
sed ut video spiritus est in hominibus et inspiratio Omnipotentis dat intellegentiam
9 Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
non sunt longevi sapientes nec senes intellegunt iudicium
10 Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
ideo dicam audite me ostendam vobis etiam ego meam scientiam
11 Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
expectavi enim sermones vestros audivi prudentiam vestram donec disceptaremini sermonibus
12 Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
et donec putabam vos aliquid dicere considerabam sed ut video non est qui arguere possit Iob et respondere ex vobis sermonibus eius
13 Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
ne forte dicatis invenimus sapientiam Deus proiecit eum non homo
14 Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
nihil locutus est mihi et ego non secundum vestros sermones respondebo illi
15 Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
extimuerunt non responderunt ultra abstuleruntque a se eloquia
16 Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
quoniam igitur expectavi et non sunt locuti steterunt nec responderunt ultra
17 Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
respondebo et ego partem meam et ostendam scientiam meam
18 Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
plenus sum enim sermonibus et coartat me spiritus uteri mei
19 Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
en venter meus quasi mustum absque spiraculo quod lagunculas novas disrumpit
20 Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
loquar et respirabo paululum aperiam labia mea et respondebo
21 Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
non accipiam personam viri et Deum homini non aequabo
22 Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
nescio enim quamdiu subsistam et si post modicum tollat me factor meus
