< Jób 32 >

1 Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
So these three men ceased to respond to Job, because, he, was righteous in their eyes.
2 Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
Then was kindled the anger of Elihu, son of Barachel the Buzite of the family of Ram, —against Job, was kindled his anger, because he justified his own soul rather than God;
3 De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
and, against his three friends, was kindled his anger, —because that they found not a response, and condemned God.
4 Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
But, Elihu, had waited for Job with words, because the others were older than he.
5 De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
Howbeit, when Elihu saw that there was no response in the mouth of the three men, then was kindled his anger.
6 És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
So then Elihu, son of Barachel, the Buzite, responded and said: —Young, am I, whereas, ye, are aged, For this cause, I faltered, and feared—to shew my knowledge unto you:
7 Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
I said, Days, should speak, —and, the multitude of years, should make known wisdom.
8 Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
Yet surely, there is a spirit in men, and, the inspiration of the Almighty, giveth them understanding;
9 Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
Great men, may not be wise, nor, elders, understand justice.
10 Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
Therefore, I said, Hearken unto me, I will show my knowledge—even I.
11 Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
Lo! I waited for your words, I kept giving ear for your reasons, until ye should search out what to say;
12 Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
Yea, unto you, gave I diligent heed, —But lo! there was, for Job, nothing to convince, nor could you of you answer his speeches.
13 Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
Lest ye should say, We have found out wisdom. GOD, must put him to flight, not man.
14 Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
Since he directed not to me discourse, therefore, with your speeches, will I not reply to him.
15 Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
They were dismayed, they responded no more, they suffered speech to forsake them;
16 Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
Though I waited, yet could they not speak, Surely they came to a stand, they responded no more.
17 Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
I will respond, even I—on my part, I will shew my knowledge, even I!
18 Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
For I am full of discourse, The spirit in my bosom, presseth me on.
19 Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
Lo! my bosom, is like wine not opened, Like new wine-skins, it will burst.
20 Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
I will speak, that I may freely breathe, I will open my lips and respond.
21 Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
Let me be partial to no man, and, unto no son of earth, give flattering titles,
22 Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!
Surely I know not how to give flattering titles, How soon might my Maker take me away!

< Jób 32 >